2012. szeptember 1-jén hatályba léptek a középiskolák életét meghatározó legfontosabb új jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK

HÁZIRENDJÉRE

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései:

25. § (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.

(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szak-alkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:

f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,

g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,

i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

36. § (4) (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,

c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető,

46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

d) a házirend elfogadása előtt.

50. § (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.

70. § (2) A nevelőtestület

g) a házirend elfogadásáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.

72. § (5) A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

83. § (2) A fenntartó

i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletházirenddel kapcsolatos rendelkezései:

5. §(1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

a)a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,

b)a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

c)a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,

d)a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

e)a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

f)a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

g)elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,

h)az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg

a)a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,

b)az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,

c)a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,

d)a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,

e)a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,

f)az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét,

g)az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.

16. §(3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.

24. §(6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.

A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni.

51. §(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

b)a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

c)a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

82. §(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

117. §(1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.

120. §(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével.

121. §(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

122. §(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.

129. §(1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései:

8. §¹⁸(4)²¹ Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

a)tartósan beteg,

b)a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c)²²három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

d)nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

(7) Az iskola a (4) bekezdés a)–f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.

(8)²⁷ A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

9. §(5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. (Hatályos: 2012. augusztus 31-ig)

A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ
KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK

Az intézményi szabályzatok – közöttük természetesen a házirend – elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős.

A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el.

A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra.

A házirend elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét.

A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Amennyiben a fenntartónak egyetértési joga van a házirend elfogadásakor, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben – vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában – a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA

Mit tartalmazzon a házirend?

Az iskolai házirend feladata, hogy meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait.

Az iskolai házirendnek tartalmaznia kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak:

a) Vannak olyan kérdések, amelyekről a jogszabályok tételesen előírják, hogy ezekkel minden iskolai házirendben foglalkozni kell. Ezekre a kérdésekre minden iskolában helyi szabályt kell alkotni.

b) A házirendben szabályozandó kérdések másik körében a jogszabályok az iskolák számára csak biztosítják a lehetőséget, hogy az intézmények bizonyos problémákra helyi szabályokat állapítsanak meg, de ezzel nem kötelező élni

c) Az iskolai házirendben meg kell fogalmazni a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok végrehajtásának és a kötelességek gyakorlásának a helyben gyakorolható módszereit, technikáit és eljárásait.

A tanulói jogok gyakorlásával összefüggő szabályok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza meg a házirend feladatát:

„Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.”

(A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdés)

Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell

Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján minden iskola házirendjében szabályozni kell az alábbi kérdéseket:

§ a tanulói jogokat milyen módon lehet gyakorolni; illetve – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a tanulói kötelezettségeket milyen módon kell végrehajtani [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];

§ az iskola által elvárt viselkedés szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];

§ annak szabályait, hogy a tanuló – életkorához és fejlettségéhez, valamint iskolai elfoglaltságához igazodva; pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – miképpen működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásban [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46. § (1) bekezdés];

§ a diákkörök létrehozásának szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48. § (1) bekezdés];

§ a tanuló jutalmazásának módjait a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. § (1) bekezdés];

§ a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§ a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés],

§ az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés],

§ a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés és 16. § (3) bekezdés],

§ az iskolai tanulói munkarendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§ a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§ a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§ az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§ az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§ a helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának részletes szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 24. § (6) bekezdés];

§ a tanuló mulasztásának – foglalkozásról való távolmaradásának, betegségének – valamint késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés];

§ az egészséges életmódra vonatkozó szabályokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés];

§ a védő, óvó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. melléklet];

§ a normatív kedvezmények alapján járó ingyenes tankönyv ellátáson túl benyújtott további igények elbírálásának módját [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (7) bekezdés];

§ a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések meghatározását [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (8) bekezdés].

Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet

Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a házirendben szabályozni lehet az alábbi kérdéseket:

az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
a tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltását, korlátozását, vagy feltételhez kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
az iskolába történő beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. § (1) bekezdés].

ISKOLAI HÁZIREND

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
HÁZIRENDJE

mely a tanulói jogok gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazzaa magasabb jogszabályok előírásai alapján.

A házirend célja és feladata

1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4. Ez a házirend 2013. év szeptember hó 01. napján lép hatályba.

A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.blszsz.hu

A házirend egy-egy példánya megtekinthető

az iskola irattárában;
az iskola könyvtárában;
az iskola nevelői szobájában;
az iskola igazgatójánál;
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
az osztályfőnököknél;
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél;

· az iskola fenntartójánál.

4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
- a tanulókat osztályfőnöki órán;

· a szülőket szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
- a tanulókkal osztályfőnöki órán;

· a szülőkkel szülői értekezleten.

7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadónapján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
legyenek nyitottak, érdeklődők,
iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
működjenek együtt társaikkal,
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,
a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,
az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,
írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,
segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,
ellenőrzőjüket minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék
védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg
az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,
tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszes italt, drogot),
az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,
ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),
ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.

A tanulók jogai

A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:

· tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);

· kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.);

· érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.);

· tájékozódási jog(A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);

· véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);

· részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);

· választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);

· kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);

· javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);

· használati jog(Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);

· szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján
– kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);

· jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);

· nyilvánossághoz való jog(A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);

· vallásgyakorlással összefüggő jog (Atanuló szabadon gyakorolhatja vallását)

Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:

· osztálytitkár,

· két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,

A diákkörök

1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy.

4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.

5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az iskolai diákönkormányzat

1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti.

4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákközgyűlés

1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév október hónapjában az iskola igazgatója a felelős.

3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást adaz iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.

5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról

· az iskola igazgatója

o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,

o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

o az iskola honlapján

· valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják.

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

· az iskola igazgatója

o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,

o az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja,

· az osztályfőnökök:

o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

· szóban:

o egyéni megbeszéléseken,

o a családlátogatásokon,

o a szülői értekezleteken,

o a nevelők fogadó óráin,

o a nyílt tanítási napokon,

o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,

· ellenőrző könyvben.

7. Aszülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

8. Aszülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz.

9. Aszülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

Az iskola működési rendje

1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.30 órától délután 16.30 óráig vannak nyitva.

2. Az iskolába a tanulóknak reggel legkésőbb az óra megkezdése előtt 5 perccel kell megérkezniük.

3. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni.

4. A tanítási órák ideje negyvenöt perc.

5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA	AZ ÓRA IDŐPONTJA	RÖVIDÍTETT ÓRÁK
0. óra	7.15 – 7.55.	7.15-7.45
1. óra	8.00 – 8.45.	8.00-8.30
2. óra	8.55 – 9.40.	8.40-9.10
3. óra	9.50 – 10.35.	9.20-9.50
4. óra	10.50 – 11.35.	10.00-10.30
5. óra	11.45 – 12.30.	10.40-11.10
6. óra	12.40 – 13.25.	11.20-11.50
7. óra	13.35 – 14.20.	12.00-12.30
8. óra	14.30 – 15.15.	12.40-13.10
9. óra	15.25 – 16.10.	13.20-13.50

6. A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.45. óra közötti időben –legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani.

7. A tanítási órák kezdete előtt az osztályoknak a tantermek előtt illetve a kollégiumi aulában kell várakozniuk.

8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el.

9. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

10. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk.

11. A tanulók tanítási napokon a hivatalos ügyeiket a nyilvántartó irodában hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00-ig, pénteken 8.00-12.00-ig az óraközi szünetekben, illetve a tanórák után intézhetik.

12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

14. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

15. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja.

16. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek:

· az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

· az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

· a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

· az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

Hagyományőrző tevékenységekAz iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása.

Diákönkormányzat.A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

Diákétkeztetés.A tanulók számára – igény esetén –ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.

A tehetséggondozóés felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Iskolai sportkör.Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök.A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók.A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok).Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (a lehetőségekhez mérten) osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Szabadidős foglalkozások.A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Iskolai könyvtár.A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás.Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell.
A 2011. évi CXC. törvény 6.§ (4). bekezdése értelmében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése. Ezt a szakközépiskolai tanulóknak a következő felbontásban kell teljesíteniük:

- 9. évfolyam 10 óra

- 10. évfolyam 20 óra

- 11. évfolyam 20 óra

4. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején lehet jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

5. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a fejlesztőpedagógus és a szaktanár jelöli ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

6. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell.

7. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 12.30. órától 16.00. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1. A tanuló kötelessége, hogy:

· óvja saját maga testi épségét, egészségét;

· óvja társai testi épségét, egészségét;

· elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;

· betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;

· azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

· azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;

· megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

· rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

· a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

· a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;

· a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti 5 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban.

Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

· fogászat: évente egy alkalommal,

· szemészet: évente egy alkalommal,

· általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,

· a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,

· a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a kilencedik évfolyamba lépők, illetve 12. évfolyamból szakmát választók körében

6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.

A tanulók tantárgyválasztása

Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja:
- 11-12. évfolyamon: a kémia és a földrajz tantárgy

2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.

3. A tanulók szülői beleegyezéssel, minden év május 20-ig írásban adhatják le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntésüket az osztályfőnöknek.

4. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

5. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Tanulmányok alatti vizsga fogalma: Tanulmányok alatti vizsgának minősül az

 osztályozóvizsga,

 a különbözeti vizsga,

 a pótló vizsga,

 a javítóvizsga.

Osztályozóvizsga a következő esetekben tehető:

Félév vége és év vége előtt osztályozóvizsgát tehet a tanuló, ha:

 magántanuló, külföldi tanulmányokat folytat

 előrehozott érettségi vizsgát tesz egy vagy több tantárgyból

 engedélyt kapott arra, hogy a tárgy (vagy tárgyak) követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen

 hiányzása miatt nem volt osztályozható és a nevelőtestület a vizsgát engedélyezte

Tanulmányok alatti vizsgák időpontja:

 Javítóvizsga csak a tanév végén tehető, és legfeljebb 3 tantárgyból, augusztus 15. és 31. között.

 Osztályozóvizsga intézményünkben előrehozott érettségi vizsga miatt az október-novemberi és a május-júniusi érettségi vizsgák megkezdése előtti két kijelölt időszakban tehető.

· Osztályozóvizsga magántanulók és hiányzás miatt nem osztályozható tanulók számára: január 1-2. hete és június 1-2. hetében tehető.

 A vizsga reggel 8.00 óra előtt nem kezdhető és legfeljebb 17.00 óráig tarthat.

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja, ideje:

Előrehozott érettségi vizsga esetén az érettségi jelentkezési lap benyújtásával egy időben az igazgató felé történő írásbeli bejelentéssel történik az osztályozóvizsgára való jelentkezés

Határideje: az érettségi jelentkezési határidő utolsó napja

Magántanuló esetén a magántanulói jogviszony igénylése egyben az osztályozóvizsgára való jelentkezést is jelenti.
Ha a tanuló tanulói jogviszonya szünetel, de osztályozóvizsgával szeretné a tanév követelményeit teljesíteni, akkor a magántanulókkal megegyező módon jelentkezhet és tehet osztályozóvizsgát.

Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:

 A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú bizottság előtt kell tenni. Lehetőség szerint a 3 főből 2 tag a vizsgatárgyat tanító szakos tanár.

 A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

 A vizsgaelnök felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért a 20/2012. EMMI-rendelet 66.§-(1) bekezdése szerint.

 A vizsgabizottságban kérdező tanár csak az lehet, aki a NKT. 3. melléklete szerint a tárgyat taníthatja.

 A vizsgát az igazgató készíti elő és felel a megfelelő előkészítésért és lebonyolításért a 20/2012. EMMI-rendelet 66.§ (3) bekezdésnek megfelelően.

Az írásbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok:

 Egy napon maximum 3 írásbeli vizsga szervezhető egy tanuló számára.

 A vizsgák között 10-30 perc pihenőidőt kell biztosítani.

 Egy tárgyból az írásbeli vizsga időtartama maximálisan 60 perc lehet.

 Az írásbeli vizsga lebonyolításáról, a segédeszközökről, a rendkívüli események, szabálytalanságok, a jegyzőkönyvek kezeléséről, a dolgozatok kijavításáról a 20/2012. EMMI-rendelet 67.§ - 69.§ rendelkezik.

 SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően kedvezményekben részesülnek.

 Az írásbeli feladatlapot a javítótanárnak a szóbeli vizsga megkezdésének időpontjáig ki kell javítania.

A szóbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok:

 Egy napon egy tanulónak maximum 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

 A vizsgateremben egyidejűleg maximum 6 vizsgázó tartózkodhat.

 A vizsgázó számára 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

 A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több.

 A vizsgázó önállóan felel, vizsgáztató kérdéseket tehet fel, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy súlyos hibát ejtett.

 Ha a felelt nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A póttételre adott pontszámot meg kell felezni.

 Két szóbeli felelet között 15 perc pihenőidőt kell biztosítani.

 A vizsgára történő megjelenésről, a tételhúzásról, a segédeszközökről, a szabálytalanságokról, a jegyzőkönyv vezetéséről részletesen a 20/2012.EMMI-rendelet 70.§ - 71.§-a rendelkezik.

 SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően a szóbeli vizsgán kedvezményekben részesülnek

A tanulmányok alatti vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a Házirend 1. sz. melléklete, valamint a Pedagógiai Program tartalmazza.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,

a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

· az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

· az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

· a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

· az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

· osztályonként két-két hetes,

· portai tanulói ügyeletesek,

4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:

· az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;

· ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;

· az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

A tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 13.25. óra között, valamint az óraközi szünetekben az iskola aulájában tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek a folyosók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására.

7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük.

A tanulók mulasztásának igazolása

1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell.

2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat.

3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

4. A mulasztó tanuló a megjelenést követő első osztályfőnöki órán

· három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,

· egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét az osztálynaplóba bejegyzi. Ennek összesítését, illetve igazolt vagy igazolatlan mivoltát, az osztályfőnök végzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.

A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

· példamutató magatartást tanúsít,

· vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

· vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

· vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

· vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

· szaktanári dicséret,

· osztályfőnöki dicséret,

· igazgatói dicséret,

· nevelőtestületi dicséret.

A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

· szaktárgyi teljesítményért,

· példamutató magatartásért,

· kiemelkedő szorgalomért,

· példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az a végzős tanuló, aki tanulmányai ideje alatt kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró, vagy ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki

· tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

· vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

· vagy igazolatlanul mulaszt

büntetésben részesül.

Az iskolai büntetések formái

· szaktanári figyelmeztetés,

· osztályfőnöki figyelmeztetés,

· osztályfőnöki intés,

· igazgatói figyelmeztetés,

· igazgatói intés,

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

· az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

· az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

· a szándékos károkozás;

· az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

· ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.
A térítési díjakat és a tandíjakat minden hó 15. napjáig előre kell utalni az iskola számlájára. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni.
Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.
Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 15. napjáigátutalási postautalványon kell befizetni
A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti.
Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló … nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja.

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.

2. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyen könyvekre.

Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

3. Az igazgató a felmérés eredményéről minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot.

4. A szülőknek a kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

- a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

- tartós beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

- a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és a rehabilitációs bizottság szakvéleménye

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

5. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.

6. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

a. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

b. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokonszükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.

c. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével
– rendkívül szükséges esetben – csak saját felelősségükre hozhatnak. A behozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

2. A házirend tervezetét megvitatja az iskolai diákönkormányzat vezetősége, a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.

3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.

4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.

5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését.

7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

1.sz. melléklet

A tanulmányok alatti vizsgák – a vizsgatárgyak részei

TANTÁRGY	ÍRÁSBELI	SZÓBELI	GYAKORLATI
TANTÁRGY	VIZSGA
Magyar nyelv és irodalom		X
Idegen nyelvek	X	X
Matematika	X	X*
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek		X
Etika		X
Biológia – egészségtan		X
Fizika		X
Kémia		X
Földrajz		X
Művészetek* (vizuális kultúra)			X
Művészetek* (ének zene)		X
Informatika		X	X
Testnevelés és sport			X
Magyar - Kommunikáció		X
Társadalomismeret		X
Természetismeret		X

Az értékelés rendje

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg mindkét tagintézmény tanulói számára:

Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga számonkérési módjai: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák. Az egyes vizsgarészeken elért eredmények 50-50%-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során.

A vizsga teljesítményének százalékos értékelése:

0% – 19% elégtelen

20% – 39% elégséges

40% – 59% közepes

60% – 79% jó

80% – 100% jeles

Matematika*

Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló-vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll, azzal a megkötéssel, hogy a az osztályozó vizsga kivételével a szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell letenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán legalább 13%-ot elért, de nem érte el a 26%-ot.

A szóbeli vizsgán az írásbeli vizsgapontszám fele szerezhető (például 100 pontos írásbeli vizsga esetén 50 pont)

Az osztályzat megállapításánál a következő százalékos értékelést alkalmazzuk:

82% – 100% jeles

66% – 81% jó

46% – 65% közepes

26% – 45% elégséges

0% – 25% elégtelen

A vizsgatárgyak részei és követelményei

TÁRSADALOMISMERET

Magyarország Európában

Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók

A tudás és az iskola szerepe a társadalomban

Egyén és társadalom

Média és társadalom

Intézményeink működése

Múlt és jelen képekben és szövegekben

A tanulók teljesítményének a mérése

10.

A tanulók teljesítményének a mérése

A világkép

A társadalmi normák – szokások és törvények

A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés

Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek

Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai

A civil társadalom – érdekvédelem

Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás

A tanulók teljesítményének a mérése

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Szövegértés, szövegalkotás

Helyesírási ismeretek

10.

Szövegértés, szövegalkotás

Helyesírási ismeretek

A szöveg

Stilisztikai alapismeretek

Jelentéstan 8

11.

Kommunikáció

Retorika

Általános nyelvészetiismeretek

Pragmatikai ismeretek

Szövegalkotás

12.

Nyelv és társadalom

Nyelvtörténet

Ismeretek a nyelvről

Szövegalkotás

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Világirodalom – antik római irodalom

Világirodalom – Biblia

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)

Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Középkori nyelvemlékek

Janus Pannonius portréja

Balassi Bálint portréja

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

10.

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Életmű – Petőfi Sándor

Látásmód – Jókai Mór

Életmű – Arany János

Színház–és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után(19. sz. második fele)

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Életmű – Ady Endre

Portré – Móricz Zsigmond

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Életmű – Kosztolányi Dezső

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Életmű – Babits Mihály

12.

Életmű – József Attila

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

Portré – Radnóti Miklós

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából(választható szerzők, művek)

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból(választható szerzők, művek)

Regionális kultúra

Az irodalom határterületei

TÖRTÉNELEM

Az őskor és az ókori Kelet

Az ókori Hellász

Az ókori Róma

A középkor

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

10.

A világ és Európa a kora újkorban

Magyarország a kora újkorban

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

Az újjáépítés kora Magyarországon

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

11.

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

Az első világháború és következményei

Európa és a világ a két világháború között

Magyarország a két világháború között

A második világháború

12.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Magyarország 1945–1956 között

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

A Kádár-korszak

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

Társadalmi ismeretek

Állampolgári ismeretek

Pénzügyi és gazdasági kultúra

Munkavállalás

Rendszerező ismétlés

IDEGEN NYELV

Személyes vonatkozások, család

Ember és társadalom

10.

Környezetünk

Az iskola

A munka világa

11.

Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus

12.

Tudomány és technika

Gazdaság és pénzügyek

SZAKISKOLÁS:

A nyelvtanulás célja

Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Az iskola és barátaim

Én és a családom

Eszem-iszom, étkezés

Szabadidőmben

Végre itt a nyár! - projekttervek

10.

Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Az iskola és barátaim

Én és a családom

Az otthonom

Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás

Végre itt a nyár! – projekttervek

Válasszunk szakmát!

11.

Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Az iskola és barátaim

Én és a családom

Az otthonom

Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás

Eszem-iszom, étkezés

Szabadidőmben

Válasszunk szakmát!

Végre itt a nyár! - projekttervek

Matematika

9-10

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

2. Számtan, algebra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

4. Geometria

5. Valószínűség, statisztika

11-12

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

2. Számtan, algebra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

4. Geometria

5. Valószínűség, statisztika

Rendszerező összefoglalás

Gondolkodási és megismerési módszerek

Számtan, algebra

Valószínűség-számítás, statisztika

Geometria

Összefüggések, függvények, sorozatok

Fizika

9-10

Tájékozódáségen-földön

A közlekedés kinematikaiproblémái

A közlekedés dinamikai problémái

A tömegvonzás

Mechanikai munka, energia, teljesítmény

Egyszerű gépek a mindennapokban

Mechanikai rezgésekés hullámok

Energia nélkül nem megy

A Nap

Energiaátalakító gépek

Hasznosítható energia, a hőtan főtételei

Vízkörnyezetünkfizikája

Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

Globális környezetiproblémák fizikai vonatkozásai

A hangés a hangszerekvilága

Szikrák és villámok

Az elektromos áram

Lakások, házak elektromos hálózata

Az elektromos energia előállítása

Elemek, telepek

Biológia

10.

Láthatatlan élővilág ‑ Mikrobák

A Zöld Birodalom‑ A növényekvilága

Akik benépesítik a Földet ‑ Az állatok világa

Kapcsolatokaz élők és élettelen között ‑ Élőlények és környezetük

Érthetjükőket? ‑ Az állatokviselkedése

Másfélmillió lépésMagyarországon... ‑ A Kárpát-medence élővilága

11.

Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt

Szépség, erő, ügyesség‑ Az emberitest

Szorgos szerveink‑ A szervezet anyagforgalma

Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszerés a bőr

Egyensúly és alkalmazkodás‑ Az életműködések szabályozása

Vagyok, mint minden ember… ‑ Azemberegyéni és társas viselkedése

12.

Az élet kódja‑ A biológiaiinformációés átörökítése

Új kezdetek‑ Szaporodás, szexualitás

Kibontakozás ‑ Biológiai evolúció

Jövőnk a tét‑ Gazdálkodásésfenntarthatóság

Kémia

Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer

Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban

Anyagi rendszerek

A kémiai reakciók általános jellemzése

Sav-bázis folyamatok

Redoxireakciók

10.

Bevezetés: A szerves kémia tárgya

Szénhidrogének és halogénezett származékaik

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

Szénhidrátok

Aminok, amidok és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek

Aminosavak és fehérjék

Nukleotidok és nukleinsavak

Szerves kémiai számítások

11.

Elektrokémia

Szervetlen kémiai bevezető

Nemesgázok

Hidrogén

Halogének

Az oxigéncsoport

Nitrogéncsoport

Széncsoport

A fémek általános jellemzése

Az s-mező fémei

A p-mező fémei

A d-mező fémei

Szervetlen kémiai számítások

12.

Kémia körülöttünk és bennünk

A kémia hatása az emberi civilizáció fejlődésére

A kémia előtt álló nagy kihívások

Az érettségi követelmények által előírt kísérletek gyakorlása

Az érettségi követelmények által előírt számítási feladatok gyakorlása

Tanulmányi kirándulás

ETIKA

11.

Alapvető etika

Korunk kihívásai

Egyén és közösség

Földrajz

9. szakközép

A Föld kozmikus környezete

A földi tér ábrázolása

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

A légkör földrajza

A vízburok földrajza

A földrajzi övezetesség

10. szakközép

Társadalmi folyamatok a 21. század elején

A világgazdaság jellemző folyamatai

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

11. szakközép

A Föld kozmikus környezete
Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.

Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek, űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése.

A műholdak gyakorlati jelentőségének példái.

A földi tér ábrázolása
Távérzékelés és térinformatika

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák.

A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján.

A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban.

Földtörténet: A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása.

A légkör földrajza

Időjárás, időjárási frontok

A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége:

A légszennyezés következményei:

A vízburok földrajza

A vízburok mint gazdasági erőforrás:

A vízburok környezeti problémái:

A földrajzi övezetesség

12. szakközép

Társadalmi folyamatok a 21. század elején

Demográfiai folyamatok a 21. század elején

A népesség összetétele

Településtípusok – urbanizáció

A világgazdaság jellemző folyamatai

Nemzetgazdaságok és a világgazdaság

Integrációs folyamatok

A monetáris világ

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői

A magyarországi régiók földrajzi jellemzői

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Az Európai Unió

A területi fejlettség különbségei Európában

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Ázsia regionális földrajza

Amerika regionális földrajza

Afrika regionális földrajza

Ausztrália regionális földrajza

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

Demográfiai és urbanizációs válság

A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei

A környezet-és a természetvédelem feladatai.

Testnevelés

Négy évfolyamos képzés

Testnevelés

Az osztályozó vizsga képességszintjeinek követelményei különbözőek fiúk és leányok

számára.

Minden évfolyamon teljesíteni kell:

30m-es futás, 60m-es futás, 1200m-es futás, medicinlabda dobás, karhajlítás, 4 perces

felülés, helyből távolugrás, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás,

9. évfolyam

·Kosárlabda: elindulás, megállás, szlalom pályán labdavezetés.

·Röplabda: kosár- alkarérintés, érintések kör közepén állva, nem léphet ki a körből.

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása.

·szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás

-3-as lépés,érintőlépés - mérleg- leugrás.

korlát: alaplendület, saslengés 5db.

gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, leugrás.

·Atlétika: magasugrás lépő vagy hasmánt technika vagy távolugrás, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.

·Kötélmászás.

10. évfolyam

·Kosárlabda: önindítás, jobb –baloldalról fektetett dobás.

·Röplabda: alsó nyitás, felső nyitás, páros gyakorlatok.

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás,

mérlegállás, tigrisbukfenc, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása.

·Szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben,

gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés - mérlegforduló

- leugrás,

korlát: alaplendület, saslengés,

- terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés,

hátsófüggés, bicskaleugrás.

·Atlétika:lépő technikával végrehajtott magasugrás vagy távolugrás guggoló technika, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.

·Kötélmászás, fiúknak függeszkedve.

11. évfolyam

·48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak.

·Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura

lövés.

·Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés.

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás,

mérlegállás,tigrisbukfenc, cigánykerék összefüggő talajgyakorlat.

·szekrényugrás: guggoló átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak,

fiúknak hosszában,

gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés-mérlegforduló

- leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra,

gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre bicskaleugrás.

·Atlétika: magasugrás vagy távolugrás, tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy

súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt.

12. évfolyam

·48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak.

·Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura

lövés, átlövés, húzás

·Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés, átadás, kezelés,

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, összefüggő talajgyakorlat bemutatása.

tigrisbukfenc, cigánykerék, fejen-átfordulás, összefüggő talajgyakorlat.

·Szekrényugrás: guggoló-átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak,

fiúknak hosszában terpeszátugrás,

gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés, gurulóátfordulás előre –mérlegforduló-leugrás,

korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, hátul támasz, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra,

gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre terpeszleugrás.

·Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt.

Ének–zene

9. évfolyam

·Őskor, ókor és középkor zenéje

·Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök

·Népzene stílusjegyei

·Zeneelmélet (ritmusértékek, előjegyzések, hangnemek és hangközök)

·Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök.

·Zenei korszakok jellemzői (Reneszánsz, Barokk, Bécsi klasszika, Romantika,

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc)

·XX. sz. zenei irányzatai, kortárs művészet

( Bartók Béla, Kodály, Zoltán, Schönberg, Berg, Sztravinszkij és kortárs zeneszerzők élete

·Jazz jellegzetes műfajai (George Gershwin), könnyűzene napjainkban. Táncok a zenetörténetben

Informatika

1. Az informatikai eszközök használata

2. Alkalmazói ismeretek

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

6. Könyvtári informatika

10.

2. Alkalmazói ismeretek

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

4. Infokommunikáció

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

4.3. Médiainformatika

5. Az információs társadalom

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

11.

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

5. Az információs társadalom

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

12.

2. Alkalmazói ismeretek

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

4. Infokommunikáció

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

4.3. Médiainformatika

6. Könyvtári informatika

34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
11371-12 Biztonságos munkavégzés	Biztonságos munkavégzés alapjai
	Munka- és tűzvédelem
	Környezetvédelmi- és technológiai szabályok
	Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája
	Biztonságos munkavégzés gyakorlata
	Faipari szerszámok,eszközök biztonságtechnikája
	Faipari alapgépek biztonságtechnikája
	Munkabiztonság
10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás	Faipari szakmai és gépismeret
	Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel
	Fűrészelés és keresztmetszet- megmunkálás gépei és szerszámai
	Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése
	Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái
	Faipari szakmai gyakorlat
	Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel
	Fűrészelés és keresztmetszet- megmunkálás gépei és szerszámai
	Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése
	Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái
10225-12 Asztalosipari szerelés	Asztalosipari szerelési ismeretek
	Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése
	Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése
	Helyszíni szerelési feladatok
	Asztalosipari szerelési gyakorlat
	Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése
	Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése
	Helyszíni szerelési feladatok
10226-12 Asztalosipari termékek gyártása	Szerkezettan-szakrajz és technológia
	Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete
	Épületasztalos termékek típusai, szerkezete
	Asztalosipari termékek készítésének technológiája
	Lapszerkezetű termékek gyártása
	Ragasztás, felületkezelés technológiája
	Asztalosipari szakmai gyakorlat
	Asztalosipari termékek típusai, készítése
	Lapszerkezetű termékek gyártása
	Ragasztás, felületkezelés technológiája
10228-12 Gépkezelés	Gépkezelési ismeretek
	Faipari megmunkálás gépei, szerszámai
	Lapanyagok megmunkálása
	Felületkezelés gépei, berendezései
	Gépkezelési gyakorlat
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10228-12 Gépkezelés	Faipari megmunkálás gépei, szerszámai
	Lapanyagok megmunkálása
	Felületkezelés gépei, berendezései
10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok	Faipari szakrajz
	Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések
	Ábrázolási módok, rajzok fajtái
	Fakötések ábrázolása
	Gyártáselőkészítési ismeretek
	Anyagismeret
	Műszaki dokumentáció
	Vállalkozásműködtetés
	Számítástechnika a faiparban

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A(Z)XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkavédelmi alapismeretek
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok	Közlekedési ismeretek
	Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak
	A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája
	A járművek menetellenállásai
	Műszaki rajz
	Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás
	Metszeti ábrázolás
	Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések
	Jelképes ábrázolás
	Mechanika
	Merev testek általános statikája
	Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
	Szilárdságtan
	Kinematika-kinetika
	Gépelemek-géptan
	Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások
	Rugók és lengéscsillapítók
	Csövek és csőszerelvények
	Tengelyek
	Csapágyazások
	Tengelykapcsolók
	Fékek
	Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok
	Technológiai alapismeretek
	Alapfogalmak
	Fémes szerkezeti anyagok
	Nemfémes szerkezeti anyagok
	Öntészet, melegalakítások, hőkezelések
	Kötések
	Forgács nélküli hidegalakítások
	Forgácsolás
	Felújítási technológiák
	Anyag és hibakereső vizsgálatok
	Szereléstechnika
	Elektrotechnika-elektronika
	Villamos alapfogalmak
	Egyenfeszültségű áramkörök
	Váltakozó áramú áramkörök
	Villamosgépek
	Szűrő áramkörök és póluselmélet
	Félvezetők és alkalmazásuk
	Száloptika, elektronikus kijelzők
	Digitális áramkörök
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok	Karbantartási gyakorlatok
	Mérés és előrajzolás
	Megmunkálás I.
	Kötések
	Megmunkálás II.
	Anyagvizsgálatok
	Szerelés
	Mérési gyakorlatok
	Villamos méréstechnikai alapismeretek
	Egyenáramú villamos alapmérések
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok	Váltakozóáramú villamos alapmérések I.
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok	Váltakozóáramú villamos alapmérések II.
11499-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11498-12 Foglalkoztatás II.	Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
	témakör 5
10418-12 Járműkarbantartás	Járműkarbantartás
	Dokumentációs ismeretek
	Ápolási és szervizműveletek
	Gépkocsi vizsgálati műveletek
	Gazdasági ismeretek
	Adózási ismeretek
	Munkajogi ismeretek
	Gazdasági társaságok
	Járműkarbantartás gyakorlata
	Dokumentációs ismeretek
	Ápolási és szervizműveletek
	Gépkocsi vizsgálati műveletek
10421-12 Autószerelő feladatai	Gépjármű-szerkezettan
	Otto-motorok szerkezete, működése
	Dízelmotorok szerkezete, működése
	Motorok hűtése, kenése
	Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei
	Erőátviteli berendezések
	Futóművek, kormányberendezések
	Fékrendszerek
	Gépjármű-villamosságtan
	A gépjármű villamos hálózata
	Villamos energia ellátás
	Fogyasztók
	Motorok elektronikus irányítása
	Szerelési gyakorlat
	Motorok
	Erőátviteli berendezések
	Futóművek és kormányberendezések
	Fékrendszerek
	Elektromos berendezések szerelése
10422-12 Járműdiagnosztika	Járműdiagnosztika
	Motordiagnosztika
	Futómű- és fékdiagnosztika
	Villamos berendezések diagnosztikája
	Járműdiagnosztika gyakorlata
	Motordiagnosztika
	Futómű- és fékdiagnosztika
	Villamos berendezések diagnosztikája

55 525 01AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10423-12 Járműfenntartási feladatok	Gépjárműszerkezetek
	Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai.
	Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók.
	Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata.
	A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata.
	A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata.
	Szakmai számítások
	Motorjellemzők számítása
	Hajtóműjellemzők számítása
	Villamos jellemzők számítása
	Gépjárműfenntartás gyakorlata
	Dokumentációs ismeretek
	Ápolási és szervizműveletek
	Gépkocsi-vizsgálati műveletek
10424-12 Járműfenntartási üzemvitel	Veszélyes anyagok kezelése
	Hulladékgazdálkodás
	Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása
	Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás
	Vállalkozási ismeretek
	Adózási ismeretek. számlakészítés
	Munkajogi ismeretek
	Gazdasági társaságok
	Műszaki dokumentációs ismeretek
	Műszaki dokumentáció készítése
	Ügyfélkapcsolat
	Eszközkarbantartás
	Számítástechnika gyakorlat
	A rajzoló program bemutatása
	Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése
	Szakmai összeállítási rajzok rajz-olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása
10425-12 Korszerű járműtechnika	Korszerű járműtechnika
	Gépjárművek belső- és külsőkapcsolati rendszerei, informatikai hálózatai
	Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek.
	Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei
	Alternatív hajtású járművek
	Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései
	Korszerű járműtechnika gyakorlat
	Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása
	Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása
	Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása
	Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat
	Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat
	Elektronikai mérések gyakorlat
	Klímatechnika gyakorlat

54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A XVIII. FAIPAR ÁGAZATHOZ

Szakmai követelmény-modul	Tantárgyak,témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
11371-12 Biztonságos munkavégzés	Biztonságos munkavégzés alapjai
	Munka- és tűzvédelem
	Környezetvédelmi- és technológiai szabályok
	Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája
	Biztonságos munkavégzés gyakorlata
	Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája
	Faipari alapgépekbiztonságtechnikája
	Munkabiztonság
10232-12 Faipari alapanyagok	Faipari alapanyag ismeret
	Faanyagismeret I.
	Faanyagismeret II.
	Szárítás-gőzölés
	Laptermékek
	Fűrészipari ismeretek
	Anyaggazdálkodási feladatok
	Faipari alapanyag gyakorlat
	Fűrészipari gyakorlat
10230-12 Bútoripari termékek	Bútoripari szakrajz
	Ábrázoló geometria-szakrajz
	Fakötések, alapszerkezetek
	Bútor szerkezettan-szakrajz I.
	Bútor szerkezettan-szakrajz II.
	Bútor szerkezettan-szakrajz III.
	Bútorgyártástan
	Faipari gépek és szerszámok
	Bútorgyártás ismeret I.

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11497-12 Foglalkoztatás I	Foglalkoztatás I
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11499-12 Foglalkoztatás II	Foglalkoztatás II
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
10101-12 Építőipari közös tevékenységazonosító száma megnevezése	Építőipari alapismeretek
	Szakmai munka-és balesetvédelem
	Építési alapismeretek
	Munkajogi és vállalkozási ismeretek
	Építőipari alapismeretek gyakorlat
	Építési alapismeretek
	Műszaki rajz
	Épületfizika
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák	Falfelület festése, díszítése
	Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete
	Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete
	Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz
	Szakszámítás
	Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata
	Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése
	Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal
	Különleges festési technikák, díszítések
10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken	Mázolás
	Alapfelületek vizsgálata
	Mázolás technológiája, szakszámítása
	Mázolóanyagok, segédanyagok
	Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete
	Mázolási munkák gyakorlata
	Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése
	Mázolás készítése különböző felületeken
	Mázolási munkák díszítési műveletei
10105-12 Tapétázási munkák	Tapétázási munkák
	Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei
	Díszítési technológiák
	Szakszámítás
	Anyagismeret
	Tapéták csoportosítása, gyártásismerete
	Tapétázási munkák gyakorlata
	Felület előkészítés, előkezelés
	Ragasztóanyagok alkalmazása
	Tapétázás, díszítés

34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem	Munkavédelem
	Munkabiztonság
	Tűzvédelem
	Környezetvédelem
	Elsősegélynyújtás gyakorlata
	Elsősegélynyújtás alapjai
	Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
	Sérülések ellátása
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok	Gépészeti alapozó feladatok
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Fémek alakítása
	Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Gépészeti alapismeretek
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések	Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
	Szakmai anyagismeret
	Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok
	Mérőeszközök, mérőberendezések
	Anyagvizsgálat gyakorlata
	Roncsolásos anyagvizsgálatok
	Roncsolásmentes anyagvizsgálatok
	Mérőeszközök használata
10174-12 Esztergályos feladatok	Esztergálás
	Az esztergálás eszközei
	Az esztergálás technológiája
	CNC programozás
	Esztergálás gyakorlata
	Az eszközök használata
	Az esztergálás gyakorlata
	CNC esztergálás
10176-12 Marós feladatok	Marás
	A marás eszközei
	A marás technológiája
	CNC programozás
	Marás gyakorlata
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10176-12 Marós feladatok	Az eszközök használata
	A marás gyakorlata
	CNC marás technológiája
10175-12 Köszörűs feladatok	Köszörülés
	Köszörülés eszközei
	Köszörülési technológiák
	CNC programozás
	Köszörülés gyakorlata
	Eszközök használata
	Köszörülési technológiák alkalmazása
	CNC köszörülés

52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelmény-modul	Tantárgyak,témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
11486-12 Szépségszalon üzemeltetése	Szakmai etika és kommunikáció
	Szolgáltatás etika
	Kommunikációs alapismeretek
	Kommunikáció a szépségiparban
	Munka - és környezetvédelem
	Munka- és tűzvédelem a szépségiparban
	Környezetvédelem a szépségiparban
	Elsősegélynyújtás
	Vállalkozás és marketing
	Vállalkozási alapismeretek szépségiparban
	Marketing alapismeretek a szépségiparban
	Marketing ismeretek alkalmazása
	Szakmai Informatika
	Informatikai alapismeretek
	Internet használat
	Dokumentum szerkesztés
11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek	Szépészeti szakmai ismeretek
	Anatómiai alapismeretek 1.
	Anatómiai alapismeretek 2.
	A bőr elemi elváltozásai, bőr-, haj-,köröm-, kéz elváltozásai
	Masszázs alapjai
	Divattörténeti ismeretek
	Általános művészettörténet
	Hajviselet történet
	A kozmetika története
	A kézápolás története
	Szabadkézi rajz
	Színelmélet
	Szépészeti általános anyagismeret
	Szépészeti anyagismeret 1.
	Szépészeti anyagismeret 2.
	Szépészeti anyagismeret 3.
	Szépészeti anyagismeret 4.
	Szakmai alapozó gyakorlat
	Alapsmink 1.
	Alapsmink 2.
	Alap masszázs technikák 1.
	Alap masszázs technikák 2.
	Hajfonások
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek	Hajsodrások
	Hajszövések
	Egyszerű kozmetikai anyagok készítése
10250-12 Kézápolás	Kézápoló szakmai ismeretek
	Vendégfogadás,diagnosztizálás, kézápolás
	Manikűr 1.
	Manikűr 2.
	Kézápoló szakmai gyakorlat
	Előkészítés és kézápolás
	Manikűr 1.
	Manikűr 2.

55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11242-12 Alaphajvágás	Alaphajvágások gyakorlat
	Diagnosztizálás, előmunkálatok
	Férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások
	Női alaphajvágások és gyermekhajvágás
	Fodrász szakmai ismeretek 1.
	Diagnosztizálás, férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások
	Női alaphajvágások és gyermekhajvágás
	Művészetek 1.
	Hajviselettörténet
	Szabadkézi rajz
11243-12 Frizurakészítés	Frizurakészítés gyakorlat
	Férfi divathajvágás, szárítás
	Női divathajvágás, szárítás
	Konty, alkalmai frizura készítése; hajmunka
	Fodrász szakmai ismeretek 2.
	Frizuratervezés, férfi-és női divathajvágás, szárítás
	Női alkalmai frizura, hajhosszabbítási eljárások
	Fodrász anyagismeret
	Hajpakolók és anyagai
	Vegyszeres műveletek
	Művészetek 2.
	Művészettörténet
	Hajviselettörténet

34 521 05 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem	Munkavédelem
	Munkabiztonság
	Tűzvédelem
	Környezetvédelem
	Elsősegélynyújtás gyakorlata
	Az elsősegélynyújtás alapjai
	Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
	Sérülések ellátása
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok	Gépészeti alapozó feladatok
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Fémek alakítása
	Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Gépészeti alapismeretek
10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei	Hegesztő alapismeretek
	Hegesztési alapismeretek I.
	Hegesztési alapismeretek II.
	A hegesztés műveletei
	Hegesztő alapgyakorlatok
	A hegesztés előkészítő műveletei I.
	A hegesztés előkészítő műveletei II.
	A hegesztés befejező műveletei
10181-12 Hegesztési eljárások	Hegesztési ismeretek
	Termikus vágás, darabolás
	Gázhegesztés technológiája
	Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I.
	Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája II.
	Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája
	Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája
	Hegesztett kötések vizsgálata
	Hegesztési gyakorlatok
	Termikus vágás, darabolás
	Gázhegesztés technológiája I-II.
	Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.
	Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.
	Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelmény-modul	Tantárgyak,témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
10815-12 Információtechnológiai alapok	Információtechnológiai alapok
	Bevezetés a számítógépes architektúrákba
	Szoftverismeretek
	Információtechnológiai biztonság alapjai
	Információtechnológiai gyakorlat
	Számítógép összeszerelése
	Telepítés és konfigurálás
	Megelőző karbantartás
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció	Munkaszervezési ismeretek
	Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
	Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
	Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás
	Munkavégzés projektekben
	Pénzügyi, vállalkozási feladatok
	Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás
	Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás
	Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése
	Munkaszervezés gyakorlat
	Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
	Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
	Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás
	Munkavégzés projektekben
	Pénzügyi, vállalkozási feladatok
	Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás
	Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás
	Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés	Adatbázis- és szoftverfejlesztés
	Programozás alapismeretek
	Adattípusok
	Programozás elemei
	Programozási tételek
	Adatstruktúrák
	Programtervezés
	Adatbázisok
	Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat
	Programozási nyelvek
	Objektumorientált programozás
	Programozási nyelv „A”
	Állománykezelés
	Web-programozás alapjai
	Adatbázis fejlesztés
	Hálózati ismeretek I.
	Otthoni és kisvállalati hálózatok
	Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
	Hálózati ismeretek I. gyakorlat
	Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
	Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás
	témakör 1
	témakör 2

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11499-12 Foglalkoztatás II.		témakör 3
11499-12 Foglalkoztatás II.		témakör 4
11498-12 Foglalkoztatás I.		Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)
		témakör 1
		témakör 2
		témakör 3
		témakör 4
10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások		Hálózati operációs rendszerek
		Windows Server telepítése és üzemeltetése
		Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése
		Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja
		Hálózati operációs rendszerek gyakorlat
		Windows Server telepítése és üzemeltetése
		Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése
		Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja
10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete		Hálózati ismeretek II.
		Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban
		Számítógép hálózatok tervezése és támogatása
		Hálózati ismeretek II. gyakorlat
		Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat
		Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat
		IT hálózat biztonság
		IT hálózat biztonság
		IT hálózat biztonság gyakorlat
		IT hálózat biztonság gyakorlat

34 521 04 IPARI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok	Gépészeti alapozó feladatok
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Fémek alakítása
	Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Gépészeti alapismeretek
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem	Munkavédelem
	Munkabiztonság
	Tűzvédelem
	Környezetvédelem
	Elsősegélynyújtás gyakorlata
	Elsősegélynyújtás alapjai
	Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
	Sérülések ellátása
10166-12 Gépészetei kötési feladatok	Gépészeti kötések alapjai
	Hegesztés, forrasztás, ragasztás
	Szegecselés, csavarozás
	Felületvédelem
	Gépészeti kötések készítésének gyakorlata
	Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat
	Szegecs-, csavarkötések készítése
	Felületvédelmi bevonatok készítése
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések	Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat
	Szakmai anyagismeret
	Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok
	Mérőeszközök, mérőberendezések
	Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata
	Roncsolásos anyagvizsgálat
	Roncsolásmentes anyagvizsgálat
	Mérőeszközök használata
10177-12 Gépelemek szerelési feladatai	Gépelemek beállítása
	Hajtások
	Hidraulikus rendszerek
	Pneumatikus rendszerek
	Mérések és beállítások gyakorlata
Szakmai követelménymodul		Tantárgyak/témakörök
10177-12 Gépelemek szerelési feladatai	Hajtások szerelése
	Hidraulikus rendszerek szerelése
	Pneumatikus rendszerek szerelése
10178-12 Ipari gépészműveletek	Fémmegmunkálások
	Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása
	Kézi és gépi forgácsolás
	Üzembehelyezés elmélete
	Üzembehelyezés gyakorlata
	Melegüzemi gyakorlat
	Kézi és gépi forgácsolási feladatok
	Üzembehelyezés

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkavédelmi alapismeretek
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11497-12 Foglalkoztatás I.	Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem	Munkavédelem
	Elsősegélynyújtás
	Munkabiztonság
	Környezetvédelem
	Elsősegélynyújtás gyakorlata
	Elsősegélynyújtás törések esetén
	Elsősegélynyújtás vérzések esetén
	Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok	Gépészeti alapismeretek
	Műszaki dokumentációs ismeretek
	Gépészeti mérésismeret
	Anyagismeret
	Anyagvizsgáló technológiák
	Kézi fémmegmunkálási ismeretek
	Gépi fémmegmunkálási ismeretek
	Szerelési ismeretek
	Gépészeti alapozó gyakorlat
	Anyagvizsgálatok
	Fémek alakítása kézi forgácsolással
	Fémek alakítása gépi forgácsolással
	Fémek forgács nélküli alakítása
	Alapszerelések végzése
10166-12 Gépészeti kötési feladatok	Gépészeti kötésismeret
	Kötéselmélet
	Oldható kötések
	Nem oldható kötések
	Kötéskészítési gyakorlat
	Kötéselőkészítési műveletek
	Oldható kötések készítése
	Nem oldható kötések készítése
10483-12 Általános vállalkozási feladatok	Vállalkozási ismeretek
	Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér
	Vállalkozás indítása, működtetése
	Dokumentumok
	A vállalkozás gyakorlata
	Marketing tevékenység
	Kapcsolattartási gyakorlatok
	Dokumentumok kitöltése
10487-12 Karosszérialakatos feladatai	Karosszérialakatos szakmai ismeret
10487-12 Karosszérialakatos feladatai	Járműismeret

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10487-12 Karosszérialakatos feladatai	Javítástechnológiai ismeretek
	Javítások előkészítése
	Kisjavítások
	Közepes és nagyjavítások
	Hegesztési alapismeretek
	Hegesztési technológiák
	Szerelési technológiák, szerszámok
	Utasterek szerelési ismeretei
	Elektromos berendezések szerelési ismeretei
	Biztonságtechnikai berendezések szerelési ismeretei
	Karosszériaszerelési ismeretek
	Karosszérialakatos szakmai gyakorlat
	Korrózió okozta sérülések javításai
	Védőgázos hegesztések
	Egyéb hegesztési technológiák
	Vázsérülések javításai
	Korrodált vagy koccanásos sérülések javításai
	Karambolos közepes és nagy sérülések javításai
	Speciális anyagú karosszériajavítások

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem	Munkavédelem
	Munkabiztonság
	Tűzvédelem
	Környezetvédelem
	Elsősegélynyújtás gyakorlata
	Elsősegélynyújtás alapjai
	Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban
	Sérülések ellátása
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok	Gépészeti alapozó feladatok
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Fémek alakítása
	Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata
	Műszaki dokumentációk
	Gépészeti alapmérések
	Anyagismeret, anyagvizsgálat
	Gépészeti alapismeretek
10166-12 Gépészeti kötési feladatok	Gépészeti kötések alapjai
	Hegesztés, forrasztás, ragasztás
	Szegecselés, csavarozás
	Felületvédelem
	Gépészeti kötések készítésének gyakorlata
	Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat
	Szegecs-, csavarkötés készítése
	Felületvédelmi bevonatok készítése
10165-12 Épületlakatos feladatok	Épületlakatos feladatok
	Általános vállalkozási ismeretek
	Épületlakatos szerkezetek
	Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei
	Épületlakatos feladatok gyakorlata
	Munkatervezési feladatok
	Munkaszervezési feladatok
	Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése
	Karbantartás, javítás
10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok	Magasban végzett lakatos feladatok
	A magasban végzett munka biztonsága
	Építészeti rajzi ismeretek
	Magasban végzett szerelési folyamatok
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok	Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata
	A magasban végzett munka biztonsága
	Építészeti rajzfeladatok
	Magasban végzett szerelések
10168-12 Szerkezetlakatos feladatok	Szerkezetlakatos feladatok
	Szerkezetlakatos alapismeretek
	Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek
	Tartószerkezeti ismeretek
	Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata
	Szerkezetlakatos munkák
	Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák
	Tartószerkezeti lakatos munkák

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
10101-12 Építőipari közös tevékenység	Építőipari alapismeretek
	Szakmai munka- és balesetvédelem
	Építési alapismeretek
	Munkajogi és vállalkozási ismeretek
	Építőipari alapismeretek gyakorlat
	Építési alapismeretek
	Műszaki rajz
	Épületfizika
10275-12 Falazás, vakolás	Falazás, vakolás
	Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek
	Falszerkezetek készítése
	Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete
	Vakolási ismeretek
	Falazás, vakolás gyakorlat
	Mérés és kitűzés
	Falszerkezetek
	Vakolási munkák
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek	Beton és vasbeton szerkezetek
	Beton és vasbeton anyagai
	Monolit beton és vasbeton szerkezetek
	Előregyártott vasbeton szerkezetek
	Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok
	Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete
	Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat
	Beton és vasbeton előállítása
	Beton és vasbeton szerkezetek készítése
10277-12 Szigetelések	Víz-, hő- és hangszigetelés
	Vízszigetelés
	Hő- és hangszigetelés
	Szigetelések gyakorlat
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10277-12 Szigetelések	Vízszigetelés készítése
10277-12 Szigetelések	Hő- és hangszigetelés készítése
10276-12 Hidegburkolási feladatok 10276-12 Hidegburkolási feladatok	Hidegburkolási feladatok
	Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése
	Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás
	Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás
	Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás
	Homlokzatburkolatok készítése
	Térburkolási ismeretek
	Hidegburkolási feladatok gyakorlat
	Burkolatok kitűzése
	Beltéri burkolatok készítése
	Kültéri fal és padlóburkolatok készítése
	Térburkolat készítése
10278-12 Vegyes kőműves feladatok	Vegyes kőműves feladatok
	Nyílászáró szerkezetek
	Bontás és átalakítás
	Vegyes kőműves feladatok gyakorlat
	Nyílászárók beépítése
	Bontási és átalakítási munkák

34 542 06 NŐI SZABÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok	Ruhaipari anyag- és áruismeret
	Textilipari nyersanyagok
	Textíliák, kelmék I
	Textíliák, kelmék II
	Anyagvizsgálatok gyakorlat
	Textilipari nyersanyagok
	Textíliák, kelmék
	Áruismeret
	Anyagvizsgálatok
10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés	Ruhaipari gyártás-előkészítés
	Gyártás-előkészítés
	Szakrajz
	Szakrajzi alapismeretek
	Alapszerkesztések, modellezések I.
	Alapszerkesztések, modellezések II.
	Szakrajz gyakorlat
	Szabásminta készítése
10115-12 Textiltermékek összeállítása	Textiltermékek készítése
	Szabásminta használata
	Ruhaipari gépek üzemeltetése
	Textiltermékek gyártástechnológiája
	Textiltermékek készítése gyakorlat
	Szabásminta használata
	Ruhaipari gépek üzemeltetése
	Textiltermék készítése I
	Textiltermék készítése II
10118-12 Lakástextíliák készítése	Lakástextíliák készítése
	Lakástextíliák gyártástechnológiája
	Lakástextíliák készítése gyakorlat
	Lakástextíliák készítése
	Lakástextil-javítószolgáltatás
10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése	Női ruhák készítése
	Női ruhák modellezése I.
	Női ruhák modellezése II.
	Női ruhák modellezése III.
	Női ruhák modellezése IV.
	Női ruha-készítés gyártástechnológiája I.
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése	Női ruha-készítés gyártástechnológiája II.
	Női ruha-készítés gyártástechnológiája III.
	Női ruha-készítés gyártástechnológiája IV.
	Női ruhák készítése gyakorlat
	Női ruhákmodellezése
	Női ruhakészítésgyártástechnológiája
	Női ruhákkészítéseI.
	Női ruhák készítése II.
	Női ruhákkészítése III.
	Női ruhákkészítése IV.
	Női ruhákkészítése V
	Női ruhákkészítése VI.
	Női ruhákkészítése VII.
	Női ruhákkészítése VIII.

34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkahelyi egészség és biztonság
	Munkavédelmi alapismeretek
	Munkahelyek kialakítása
	Munkavégzés személyi feltételei
	Munkaeszközök biztonsága
	Munkakörnyezeti hatások
	Munkavédelmi jogi ismeretek
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás II.
	Munkajogi alapismeretek
	Munkaviszony létesítése
	Álláskeresés
	Munkanélküliség
11497-12 Foglalkoztatás I.	Foglalkoztatás I.
	Nyelvtani rendszerzés 1
	Nyelvtani rendszerezés 2
	Nyelvi készségfejlesztés
	Munkavállalói szókincs
10007-12 Informatikai és műszaki alapok	Műszaki informatika
	Informatikai alapismeretek
	Irodai alkalmazások
	Számítógépes hálózatok használata
	Műszaki ismeretek
	Egyenáramú áramkörök
	Mágneses tér és váltakozó áram
	Szakrajz alapjai
	Fémek és ötvözetek
	Nemfémes anyagok
	Minőségbiztosítás
	Műszaki gyakorlatok
	Anyagok és szerszámok
	Mérések
	Mechanikai és villamos kötések
10023-12 Épületvillamossági szerelés	Épületvillamossági szerelés
	Csatlakozó vezetékek
	Épületvillamossági hálózatok, berendezések
	Érintésvédelem (Hibavédelem)
	Villámvédelem
	Épületvillamossági szerelés gyakorlata
	Csatlakozó vezetékek
	Épületvillamossági hálózatok, berendezések
	Érintésvédelem (Hibavédelem)
	Villámvédelem
	Épületvillamossági mérések gyakorlat
	A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése
	Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése
	Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése
	Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása
	Vállalkozási ismeretek
	Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák
	Vállalkozások gazdálkodása
	Vállalkozások PR tevékenysége
	Ipari elektronika
	Elektronikai alapok
	Analóg alapáramkörök
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10023-12 Épületvillamossági szerelés	Digitális alapáramkörök
	Elektrotechnikai számítások
	Elektrotechnika
10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések	Villamosipari anyagismeret
	Villamos vezetékek
	Villamos szigetelő-anyagok, műanyagok
	Elektronikai alkatrészek
	Villamos gépek anyagai
	Villamos gépek és berendezések
	Villamos forgógépek
	Transzformátorok
	Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása
	Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása
	Ipari villamos berendezés szerelése
	Villamos műszaki ábrázolás
	Villamosipari műszaki dokumentálás
	Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata
	Villamos forgógépek
	Transzformátorok
	Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása
	Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása
	Ipari villamos berendezés szerelése
	Villamos gépek és berendezések ellenőrzése

54 850 01KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS

Szakmai követelmény-modul			Tantárgyak,témakörök
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)			Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv
			témakör 1
			témakör 2
			témakör 3
			témakör 4
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek			Foglalkoztatási alapismeretek
			témakör 1
			témakör 2
			témakör 3
			témakör 4
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek			Munkavédelmi alapismeretek
			témakör 1
			témakör 2
			témakör 3
			témakör 4
11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek			Környezetvédelemi alapismeretek
			Ökológiai alapfogalmak
			A természetvédelem alapjai
			A víz, mint környezeti elem
			A levegő és a talaj, mint környezeti elem
			Települési környezet védelme
			Vízgazdálkodási alapismeretek
			Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás
			Hidrológia-hidraulika
			Vízméréstan
			Geodézia
			Környezettechnikai alapok
			A fizikai eljárások alapelvei.
			Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik
			Biológiai eljárások alapjai
			Műszaki ábrázolás
			Általános rajztechnikai ismeretek
			Laboratóriumi alapgyakorlatok
			Fizikai jellemzők mérése és eszközei
			Oldatkészítés
			Laboratóriumi alapműveletek
			Preparatív feladatok
			Környezetvédelmi gyakorlat
			Környezeti elemek vizsgálata
			Biológiai vizsgálatok
			Elválasztó műveletek
			Környezeti állapot vizsgálata
			Vízgazdálkodási alapgyakorlat
			Geodéziai mérések
			Hidrometeorológiai mérések
			Vízméréstan
			Analitika gyakorlat
			Bevezetés az analitikába
			Redoxi-titrálások
	Szakmai követelmény-modul	Tantárgyak,témakörök
	10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok	Környezettechnika
		*Víz- és levegőtisztaság védelem*
		*Talajvédelem*
		*Zaj- és sugárvédelem alapjai*
		*Hulladékgazdálkodás alapjai*
		*Környezettechnika gyakorlat*
		*Szennyvízkezelés kémiai módszerei*
		*Vízkezelési módok*
		*Elválasztó műveletek*
		Műszeres analitika gyakorlat
		*Elektroanalitikai módszerek*
		*Optikai módszerek*
		Környezetvédelmi számítások
		*Kémiai számítások*
		*Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások*
		*Méretezési számítások*
		Humánökológia
		*Az emberiség globális problémái*
		*Környezet-egészségtan, környezettoxikológia*
		*Fenntartható társadalom*
		Környezeti biológia
		*Rendszerezés alapjai, növények és állatok*
		*Környezeti tényezők genetikai hatása*
		*Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre*
		Környezetgazdaságtan
		*Technológia és a környezet*
		*Környezetszennyezés gazdaságtana*
		*Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás*
		Műszaki ismeretek
		*Mechanikai ismeretek*
		*Szállító berendezések*
		*Áramlástechnikai mérések*
		Jogi és szakigazgatási ismeretek
		*Jogszabálytan, közigazgatás*
		*Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek*
	10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok	Környezeti analitika gyakorlat
		*Vízvizsgálatok*
		*Talaj- és hulladékvizsgálatok*
		Ügyintéző feladatok
		*Önkormányzati igazgatás*
		*Településkörnyezet*
		*Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás*

55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
10875-12 Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek	Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek
	Ökológia
	A természetvédelem szabályozása
	A természetvédelmi szakigazgatás
	Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat
	Ökológia gyakorlat
	Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat
10876-12 Természetvédelmi mérések	Természetvédelmi mérések
	Természetvédelmi mérések gyakorlat
	Laboratóriumi mérések, értékelések
	Terepi mérések, értékelések
10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken	Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció
	Természetvédelmi kezelés
	Rekultiváció, revitalizáció
	Agrár-környezetgazdálkodás
	Agrár-környezetgazdálkodási programok
	Gazdálkodás a védett területeken
	Ökoturisztika
	Természetvédelmi kezelés, agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat
	Természetvédelmi kezelés gyakorlat
	Agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat
	Ökoturisztika gyakorlat

34 523 02SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság	Munkavédelmi alapismeretek
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
	témakör 5
11499-12 Foglalkoztatás II.	Foglalkoztatás
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
	témakör 5
11497-12 Foglalkoztatás I.	Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
10815-12 Információtechnológiai alapok		Információtechnológiai alapok
		Bevezetés a számítógépes architektúrákba
		Szoftverismeret
		Információtechnológia biztonság alapjai
		Információtechnológiai gyakorlat
		Számítógép összeszerelése
		Telepítés és konfigurálás
		Megelőző karbantartás
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció	Munkaszervezési ismeretek
	Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
	Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
	Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás
	Munkavégzés projektekben
	Pénzügyi, vállalkozási feladatok
	Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás
	Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás
	Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése
	Munkaszervezés gyakorlat
	Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
	Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
	Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás
	Munkavégzés projektekben
	Pénzügyi, vállalkozási feladatok
	Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás
	Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás
	Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése
10833-12 Hálózati alapok	Hálózati ismeretek
	Fizikai átviteli jellemzők és módszerek
	Közeg-hozzáférési módszerek
	Adatkapcsolati protokollok
	Lokális hálózatok
	Hálózati réteg
	A felsőbb rétegek
	A TCP/IP protokoll és az Internet
	Vezeték nélküli átviteli módok
	Hálózati ismeretek gyakorlat
	Kábelek és csatlakozók szerelése
	Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása
	Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével
Szakmai követelménymodul		Tantárgyak/témakörök
10833-12 Hálózati alapok		SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai
		SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre
		Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón
		Jogosultságok kiosztása hálózatban
		Nyomtatás hálózatban
		Fájlmegosztás LAN hálózatban
		Operációs rendszerek
		Számítógépek felépítése
		Az operációs rendszerek fejlődése
		Felhasználói felületek
		Lemezkezelés
		Állományok
		Alapfogalmak
		Folyamat és processzorkezelés
		Memóriakezelés
		Operációs rendszerek gyakorlat
		Macintosh operációs rendszer
		Android rendszerek
		Linux desktop operációs rendszer
10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás		Számítógéprendszer hibáinak elhárítása
		Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök
		Számítógépek konfigurálása
		Perifériák méretezése, kiválasztása
		Számítógép hibák és elhárításuk
		Perifériák hibái és elhárításuk
		Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk
		Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben
		Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat
		Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat
		Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése
		Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat
		Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata
		Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk
		Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat

34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek	Munkavédelemi alapismeretek
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek	Foglalkoztatási alapismeretek
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11497-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv	Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv
	témakör 1
	témakör 2
	témakör 3
	témakör 4
11033-12 Család- és háztartásellátás	Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek
	Élelmiszerismeret, élvezeti cikkek (jellemzők, vásárlás, tárolás)
	Táplálkozási alapismeretek
	Élelmezés-egészségügyi ismeretek
	Konyhatechnikai berendezések, eszközök
	Nyersanyag előkészítés, ételkészítési alapműveletek
	Ételkészítés ételcsoportok alapján
	Terítés és tálalás a háztartásban
	Családellátás, - gondozás
	Család és háztartás
	Gondozás, nevelés a különböző életkori szakaszokban
	Egészségügyi alapismeretek
	Házi betegápolás
	Elsősegélynyújtás
	Közösségi családsegítés
	Lakókörnyezet kialakítás
	Lakáskialakítás és lakberendezés
	Lakóépületek környezete, gondozása
	Lakásgondozás
	Fehérnemű- és ruhaápolás
	Lakókörnyezeti munka-, tűz- és környezetvédelem
	Család- és háztartásellátási gyakorlat
	Konyhai munkák, ételkészítési alapgyakorlatok
	Lakókörnyezet gondozási és ruhaápolási gyakorlatok
	Ápolási, gondozási gyakorlatok
11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel	Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek
	Üzemgazdasági alapfogalmak
	Vállalkozási alapismeretek
	Pénzügyi alapismeretek
Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel	Adózási, bérezési, munkaügyi alapismeretek
11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel	Ügyviteli ismeretek
11035-12 Vendéglátás	Vendéglátás, idegenforgalom
	Idegenforgalmi alapismeretek
	Vendéglátás fogalma, feltételei, fogyasztóvédelem
	Vendégfogadási feladatok
	Vendéglátási, értékesítési tevékenység szabályozása
	Programok, gyermekprogramok szervezése
	Kommunikáció, kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés
	Marketing tevékenység
11036-12 Napi tevékenységek	Napi tevékenységek gyakorlata
	Árubeszerzés, élelmiszertárolás, értékesítés
	Ételkészítés, terítés, felszolgálás
	Speciális étrendi igényeknek megfelelő ételkészítés
	Saját termelésű termékek feldolgozása, tartósítása
	Takarítás, karbantartás
11037-12 Falusi vendégfogadás	Falusi vendégfogadás
	Falusi vendégfogadás általános kérdései
	Falusi vendégfogadás tárgyi feltételrendszere
	Falusi vendégfogadás szabályai
	Programszervezés
	Hagyományőrzés
	Gyermekprogramok szervezése
	Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat
	Vendéglátás általános gyakorlata
	Falusi vendéglátás sajátosságai
	Programok, gyermekprogramok szervezése
	Családi gazdaság, vendégfogadás, falusi turizmus tanulmányozása
11038-12 Kreatív textilfeldolgozás	Varrási, kézimunkázási alapismeretek
	Textilipari anyagismeret
	Kézimunkák, díszítések
	Ruhakészítési alapismeretek
	Lakástextíliák
	Varrás, kézimunkázás gyakorlat
	Varróeszközök, kézi öltések
	Hímzés
	Varrógép, gépi varrások
	Textíliák javítása
	Kötény varrása
	Szoknyakészítés kész szabásminta használatával
	Blúzkészítés kész szabásminta használatával
	Kötés, horgolás
	Ruhadarabok készítése kész szabásminta használatával
	Egyéb kézimunkák
	Vizsgaremek készítés

Szakmai követelménymodul	Tantárgyak/témakörök
11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás	Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás
11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás	Kertművelési, termék feldolgozási alapismeretek
11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás	Zöldségtermesztés
	Fűszer- és gyógynövények termesztése
	Gyümölcstermesztés
	Szőlőtermesztés
	Dísznövénytermesztés
	Állattartás, állati termékfeldolgozás
	Állattartási alapismeretek
	Baromfitartás
	Nyúltartás
	Sertéstartás
	Lótartás
	Szarvasmarha és juhtartás
	Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat
	Zöldségtermesztés
	Fűszer- és gyógynövények termesztése
	Gyümölcstermesztés
	Szőlőtermesztés
	Dísznövénytermesztés
	Általános állattartás, higiénia
	Takarmányozás
	Baromfi- és nyúltartás
	Hobbiállatok gondozása
	Sertéstartás
	Lótartás
	Szarvasmarha és juhtartás

A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.)

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai szülői szervezet a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumházirendjét a nevelőtestület

a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt:

.................................................

igazgató

2018. június 15.

BLSZSZK - Webmail -

Eseménynaptár

August 2019

M	T	W	T	F	S	S
29	30	31	1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31	1

Továbbtanulás

Pályázatok

Névnap

2019. augusztus 17. szombat

Jácint, Arika

A Nap kel 05:47-kor,
nyugszik 20:02-kor.
Csillagjegy: Oroszlán

Holnap

Ilona, Ilka

napja lesz.

Statisztika

Ma81
Tegnap151
Ezen a héten874
Ebben a hónapban2635
Összes627368

IP címe: 34.237.76.249 Látogató Infói: Unknown - Unknown 2019. augusztus 17. (szombat) 11:35

M	T	W	T	F	S	S
29	30	31	1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31	1

M	T	W	T	F	S	S
29	30	31	1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31	1

Házirend

BEVEZETŐ

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK

HÁZIRENDJÉRE

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK

AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA

Mit tartalmazzon a házirend?

Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell

Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet

ISKOLAI HÁZIREND

A házirend célja és feladata

A házirend hatálya

A házirend nyilvánossága

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

A tanulók jogai

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

A diákkörök

Az iskolai diákönkormányzat

Az iskolai diákközgyűlés

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

Az iskola működési rendje

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

A tanulók tantárgyválasztása

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja, ideje:

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,

a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

A tanulók mulasztásának igazolása

A tanulók jutalmazása

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1.sz. melléklet

A tanulmányok alatti vizsgák – a vizsgatárgyak részei

Az értékelés rendje

A vizsgatárgyak részei és követelményei

TÁRSADALOMISMERET

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

TÖRTÉNELEM

IDEGEN NYELV

Matematika

Fizika

Biológia

Kémia

ETIKA

Földrajz

Testnevelés

Ének–zene

Informatika

A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

BLSZSZK - Webmail -

Eseménynaptár

Továbbtanulás

Pályázatok

Névnap

Statisztika

Munkaközösségek

Elektronikus napló

Keresés az oldalon

Képzéseink

További lehetőségek

A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ
KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK

M	T	W	T	F	S	S
29	30	31	1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31	1