Házirend

 

 

Tartalom

BEVEZETŐ.. 4

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK.. 5

HÁZIRENDJÉRE.. 5

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK.. 5

A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK   12

AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA.. 13

Mit tartalmazzon a házirend?. 13

Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell13

Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet17

ISKOLAI HÁZIREND.. 18

A házirend célja és feladata. 19

A házirend hatálya. 19

A házirend nyilvánossága. 19

A tanulók jogai22

A tanulók közösségei23

Az osztályközösség. 23

A diákkörök. 23

Az iskolai diákönkormányzat24

Az iskolai diákközgyűlés. 24

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása. 25

Az iskola működési rendje. 26

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások. 28

A tanulók tantárgyválasztása. 33

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai34

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja, ideje:35

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,36

a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. 36

A tanulók mulasztásának igazolása. 37

A tanulók jutalmazása. 38

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések. 38

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése. 40

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok. 40

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába. 42

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai42

A HÁZIREND  ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA.. 90

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK.. 90

1.sz. melléklet43

A tanulmányok alatti vizsgák – a vizsgatárgyak részei43

Az értékelés rendje. 44

A vizsgatárgyak részei és követelményei44

TÁRSADALOMISMERET. 44

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 45

TÖRTÉNELEM... 47

IDEGEN NYELV.. 47

Matematika. 48

Fizika. 49

Biológia. 49

Kémia. 50

ETIKA.. 50

Földrajz. 51

Testnevelés. 52

Ének–zene. 54

Informatika. 54

 

BEVEZETŐ

2012. szeptember 1-jén hatályba léptek a középiskolák életét meghatározó legfontosabb új jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

 

 KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK

HÁZIRENDJÉRE

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései:

 

25. § (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.

(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szak-alkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

 

32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:

f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,

g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,

i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

 

36. § (4) (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,

c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető,

 

46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

 

48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

d) a házirend elfogadása előtt.

 

50. § (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

 

58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.

 

70. § (2) A nevelőtestület

g) a házirend elfogadásáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.

 

72. § (5) A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

 

83. § (2) A fenntartó

i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

 

85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletházirenddel kapcsolatos rendelkezései:

 

5. §(1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

a)a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,

b)a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

c)a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,

d)a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

e)a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

f)a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

g)elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,

h)az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg

a)a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,

b)az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,

c)a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,

d)a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,

e)a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,

f)az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét,

g)az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.

 

16. §(3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.

 

24. §(6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.

A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni.

 

51. §(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

b)a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

c)a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

 

82. §(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

 

117. §(1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.

 

120. §(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével.

 

121. §(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

 

122. §(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.

 

129. §(1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.

 

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései:

 

8. §18(4)21 Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

a)tartósan beteg,

b)a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c)22három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

d)nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

(7) Az iskola a (4) bekezdés a)–f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.

(8)27 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.

 


243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

 

9. §(5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. (Hatályos: 2012. augusztus 31-ig)

 

 


A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ
KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK

 

Az intézményi szabályzatok – közöttük természetesen a házirend – elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős.

 

A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el.

 

A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra.

 

A házirend elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét.

 

A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Amennyiben a fenntartónak egyetértési joga van a házirend elfogadásakor, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

 

A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben – vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában – a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.


AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA

 

Mit tartalmazzon a házirend?

           

Az iskolai házirend feladata, hogy meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait.

           

Az iskolai házirendnek tartalmaznia kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak:

a)      Vannak olyan kérdések, amelyekről a jogszabályok tételesen előírják, hogy ezekkel minden iskolai házirendben foglalkozni kell. Ezekre a kérdésekre minden iskolában helyi szabályt kell alkotni.

b)      A házirendben szabályozandó kérdések másik körében a jogszabályok az iskolák számára csak biztosítják a lehetőséget, hogy az intézmények bizonyos problémákra helyi szabályokat állapítsanak meg, de ezzel nem kötelező élni

c)      Az iskolai házirendben meg kell fogalmazni a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok végrehajtásának és a kötelességek gyakorlásának a helyben gyakorolható módszereit, technikáit és eljárásait.

 

A tanulói jogok gyakorlásával összefüggő szabályok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza meg a házirend feladatát:

„Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.”

(A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdés)

 

Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell

 

Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján minden iskola házirendjében szabályozni kell az alábbi kérdéseket:

§  a tanulói jogokat milyen módon lehet gyakorolni; illetve – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a tanulói kötelezettségeket milyen módon kell végrehajtani [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];

§  az iskola által elvárt viselkedés szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];

§  annak szabályait, hogy a tanuló – életkorához és fejlettségéhez, valamint iskolai elfoglaltságához igazodva; pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – miképpen működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásban [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46. § (1) bekezdés];

§  a diákkörök létrehozásának szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48. § (1) bekezdés];

§  a tanuló jutalmazásának módjait a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. § (1) bekezdés];

§  a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];

§  a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés],

§  az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés],

§  a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés és 16. § (3) bekezdés],

§  az iskolai tanulói munkarendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§  a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§  a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§  az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§  az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];

§  a helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának részletes szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 24. § (6) bekezdés];

§  a tanuló mulasztásának – foglalkozásról való távolmaradásának, betegségének – valamint késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés];

§  az egészséges életmódra vonatkozó szabályokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés];

§  a védő, óvó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. melléklet];

§  a normatív kedvezmények alapján járó ingyenes tankönyv ellátáson túl benyújtott további igények elbírálásának módját [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (7) bekezdés];

§  a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések meghatározását [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (8) bekezdés].


Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet

Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a házirendben szabályozni lehet az alábbi kérdéseket:

  • az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
  • a tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
  • a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltását, korlátozását, vagy feltételhez kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (3) bekezdés];
  • az iskolába történő beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. § (1) bekezdés].

 

ISKOLAI HÁZIREND

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
HÁZIRENDJE

mely a tanulói jogok gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazzaa magasabb jogszabályok előírásai alapján.

A házirend célja és feladata

 

1.      A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2.      A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya

 

1.      A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2.      A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3.      A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4.      Ez a házirend 2013. év szeptember hó 01. napján lép hatályba.

A házirend nyilvánossága

 

1.      A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2.      A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.blszsz.hu

  1. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

 

  • az iskola irattárában;
  • az iskola könyvtárában;
  • az iskola nevelői szobájában;
  • az iskola igazgatójánál;
  • az iskola igazgatóhelyetteseinél;
  • az osztályfőnököknél;
  • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
  • az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél;

·         az iskola fenntartójánál.

4.      A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni.

  1. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
    • a tanulókat osztályfőnöki órán;

·         a szülőket szülői értekezleten.

  1. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
    • a tanulókkal osztályfőnöki órán;

·         a szülőkkel szülői értekezleten.

7.      A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadónapján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

  • betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
  • tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,
  • senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,
  • senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,
  • törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,
  • viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,
  • legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,
  • tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
  • becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,
  • igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
  • ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
  • óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
  • vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
  • legyenek nyitottak, érdeklődők,
  • iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
  • vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
  • működjenek együtt társaikkal,
  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
  • fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
  • az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
  • az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
  • az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
  • távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,
  • a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,
  • az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,
  • írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,
  • segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,
  • ellenőrzőjüket minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék
  • védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
  • ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
  • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg
  • az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,
  • tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,
  • ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszes italt, drogot),
  • az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,
  • ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),
  • ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.

A tanulók jogai

A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:

·           tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);

·           kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.);

·           érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.);

·           tájékozódási jog(A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);

·           véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);

·           részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);

·           választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);

·           kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);

·           javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);

·           használati jog(Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);

·           szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján
– kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);

·           jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);

·           nyilvánossághoz való jog(A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);

·           vallásgyakorlással összefüggő jog (Atanuló szabadon gyakorolhatja vallását)

Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

 

1.   Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

2.   Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:

·         osztálytitkár,

·         két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,

A diákkörök

 

1.      Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

2.      A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

3.      A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy.

4.      Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.

5.      A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

6.      A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az iskolai diákönkormányzat

 

1.      A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

2.      Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

3.      A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti.

4.      Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákközgyűlés

1.      Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

2.      A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév október hónapjában az iskola igazgatója a felelős.

3.      Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

4.      A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást adaz iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.

5.      Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

  1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról

·         az iskola igazgatója

o   az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,

o    a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

o    az iskola honlapján

·        valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

2.      A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják.

3.      A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

  1. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.
  2. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

·         az iskola igazgatója

o   a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,

o   az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja,

·         az osztályfőnökök:

o   az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

6.   A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

·         szóban:

o   egyéni megbeszéléseken,

o   a családlátogatásokon,

o   a szülői értekezleteken,

o   a nevelők fogadó óráin,

o   a nyílt tanítási napokon,

o   a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,

·         ellenőrző könyvben.

7. Aszülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

8. Aszülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz.

9. Aszülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

Az iskola működési rendje

1.      Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.30 órától délután 16.30 óráig vannak nyitva.

2.      Az iskolába a tanulóknak reggel legkésőbb az óra megkezdése előtt 5 perccel kell megérkezniük.

3.      Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni.

4.      A tanítási órák ideje negyvenöt perc.

 

5.      Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA

AZ ÓRA IDŐPONTJA

RÖVIDÍTETT ÓRÁK

0. óra

7.15 – 7.55.

7.15-7.45

1. óra

8.00 – 8.45.

8.00-8.30

2. óra

8.55 – 9.40.

8.40-9.10

3. óra

9.50 – 10.35.

9.20-9.50

4. óra

10.50 – 11.35.

10.00-10.30

5. óra

11.45 – 12.30.

10.40-11.10

6. óra

12.40 – 13.25.

11.20-11.50

7. óra

13.35 – 14.20.

12.00-12.30

8. óra

14.30 – 15.15.

12.40-13.10

9. óra

15.25 – 16.10.

13.20-13.50

 

6.      A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.45. óra közötti időben –legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani.

7.      A tanítási órák kezdete előtt az osztályoknak a tantermek előtt illetve a kollégiumi aulában kell várakozniuk.

8.      A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el.

9.      Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

10.  A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk.

11.  A tanulók tanítási napokon a hivatalos ügyeiket a nyilvántartó irodában hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00-ig, pénteken 8.00-12.00-ig az óraközi szünetekben, illetve a tanórák után intézhetik.

12.  Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

13.  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

14.  Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

15.  Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja.

16.  Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek:

·         az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

·         az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

·         a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

·         az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

1.   Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

Hagyományőrző tevékenységekAz iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása.

Diákönkormányzat.A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

Diákétkeztetés.A tanulók számára – igény esetén –ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.

A tehetséggondozóés felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

 

 

Iskolai sportkör.Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök.A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók.A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok).Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (a lehetőségekhez mérten) osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Szabadidős foglalkozások.A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Iskolai könyvtár.A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás.Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

  1. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell.
  2. A 2011. évi CXC. törvény 6.§ (4). bekezdése értelmében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése. Ezt a szakközépiskolai tanulóknak a következő felbontásban kell teljesíteniük:

-          9. évfolyam 10 óra

-          10. évfolyam 20 óra

-          11. évfolyam 20 óra

4.   Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején lehet jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

5.   A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a fejlesztőpedagógus és a szaktanár jelöli ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

6.   Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell.

7.   Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 12.30. órától 16.00. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

 

 

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1.   A tanuló kötelessége, hogy:

·         óvja saját maga testi épségét, egészségét;

·         óvja társai testi épségét, egészségét;

·         elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;

·         betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;

·         azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

·         azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;

·         megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

·         rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2.   A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

·         a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

·         a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;

·         a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

3.   A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti 5 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban.

  1. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

·         fogászat: évente egy alkalommal,

·         szemészet: évente egy alkalommal,

·         általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,

·         a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,

·         a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a kilencedik  évfolyamba lépők, illetve 12. évfolyamból szakmát választók körében

6.      Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.

A tanulók tantárgyválasztása

  1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja:
    • 11-12. évfolyamon: a kémia és a földrajz tantárgy

2.      Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.

3.      A tanulók szülői beleegyezéssel, minden év május 20-ig írásban adhatják le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntésüket az osztályfőnöknek.

4.      A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

5.      Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.


A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Tanulmányok alatti vizsga fogalma: Tanulmányok alatti vizsgának minősül az

        osztályozóvizsga,

        a különbözeti vizsga,

        a pótló vizsga,

        a javítóvizsga.

 

Osztályozóvizsga a következő esetekben tehető:

Félév vége és év vége előtt osztályozóvizsgát tehet a tanuló, ha:

        magántanuló, külföldi tanulmányokat folytat

        előrehozott érettségi vizsgát tesz egy vagy több tantárgyból

        engedélyt kapott arra, hogy a tárgy (vagy tárgyak) követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen

        hiányzása miatt nem volt osztályozható és a nevelőtestület a vizsgát engedélyezte

 

Tanulmányok alatti vizsgák időpontja:

        Javítóvizsga csak a tanév végén tehető, és legfeljebb 3 tantárgyból, augusztus 15. és 31. között.

        Osztályozóvizsga intézményünkben előrehozott érettségi vizsga miatt az október-novemberi és a május-júniusi érettségi vizsgák megkezdése előtti két kijelölt időszakban tehető.

·         Osztályozóvizsga magántanulók és hiányzás miatt nem osztályozható tanulók számára: január 1-2. hete és június 1-2. hetében tehető.

        A vizsga reggel 8.00 óra előtt nem kezdhető és legfeljebb 17.00 óráig tarthat.

 

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja, ideje:

  • Előrehozott érettségi vizsga esetén az érettségi jelentkezési lap benyújtásával egy időben az igazgató felé történő írásbeli bejelentéssel történik az osztályozóvizsgára való jelentkezés

      Határideje: az érettségi jelentkezési határidő utolsó napja

  • Magántanuló esetén a magántanulói jogviszony igénylése egyben az osztályozóvizsgára való jelentkezést is jelenti.
  • Ha a tanuló tanulói jogviszonya szünetel, de osztályozóvizsgával szeretné a tanév követelményeit teljesíteni, akkor a magántanulókkal megegyező módon jelentkezhet és tehet osztályozóvizsgát.

 Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:

        A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú bizottság előtt kell tenni. Lehetőség szerint a 3 főből 2 tag a vizsgatárgyat tanító szakos tanár.

        A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

        A vizsgaelnök felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért a 20/2012. EMMI-rendelet 66.§-(1) bekezdése szerint. 

        A vizsgabizottságban kérdező tanár csak az lehet, aki a NKT. 3. melléklete szerint a tárgyat taníthatja.

        A vizsgát az igazgató készíti elő és felel a megfelelő előkészítésért és lebonyolításért a 20/2012. EMMI-rendelet 66.§ (3) bekezdésnek megfelelően.

  Az írásbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok:

        Egy napon maximum 3 írásbeli vizsga szervezhető egy tanuló számára.

        A vizsgák között 10-30 perc pihenőidőt kell biztosítani.

        Egy tárgyból az írásbeli vizsga időtartama maximálisan 60 perc lehet.

        Az írásbeli vizsga lebonyolításáról, a segédeszközökről, a rendkívüli események, szabálytalanságok, a jegyzőkönyvek kezeléséről, a dolgozatok kijavításáról a 20/2012. EMMI-rendelet 67.§ - 69.§ rendelkezik.

        SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően kedvezményekben részesülnek.

        Az írásbeli feladatlapot a javítótanárnak a szóbeli vizsga megkezdésének időpontjáig ki kell javítania.

 A szóbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok:

        Egy napon egy tanulónak maximum 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

        A vizsgateremben egyidejűleg maximum 6 vizsgázó tartózkodhat.

        A vizsgázó számára 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

        A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több.

        A vizsgázó önállóan felel, vizsgáztató kérdéseket tehet fel, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy súlyos hibát ejtett.

        Ha a felelt nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A póttételre adott pontszámot meg kell felezni.

        Két szóbeli felelet között 15 perc pihenőidőt kell biztosítani.

        A vizsgára történő megjelenésről, a tételhúzásról, a segédeszközökről, a szabálytalanságokról, a jegyzőkönyv vezetéséről részletesen a 20/2012.EMMI-rendelet 70.§ - 71.§-a rendelkezik.

        SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően a szóbeli vizsgán kedvezményekben részesülnek

A tanulmányok alatti vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a Házirend 1. sz. melléklete, valamint a Pedagógiai Program tartalmazza.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,

a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

1.   Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

·         az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

·         az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

·         a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

·        az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2.      Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

  1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

·         osztályonként két-két hetes,

·         portai tanulói ügyeletesek,

4.   A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.  A hetesek feladatai:

·         az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;

·         ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;

·         az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

  1. A tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 13.25. óra között, valamint az óraközi szünetekben az iskola aulájában tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az iskolai diákönkormányzat osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek a folyosók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására.

 

7.   Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük.

A tanulók mulasztásának igazolása

1.   A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell.

2.   A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat.

3.   A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

4.   A mulasztó tanuló a megjelenést követő első osztályfőnöki órán

·         három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,

·         egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

5.   A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét az osztálynaplóba bejegyzi. Ennek összesítését, illetve igazolt vagy igazolatlan mivoltát, az osztályfőnök végzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.

 

A tanulók jutalmazása

  1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

·         példamutató magatartást tanúsít,

·         vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

·         vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

·         vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

·         vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti.

  1. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

·         szaktanári dicséret,

·         osztályfőnöki dicséret,

·         igazgatói dicséret,

·         nevelőtestületi dicséret.

  1. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

·         szaktárgyi teljesítményért,

·         példamutató magatartásért,

·         kiemelkedő szorgalomért,

·         példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

  1. Az a végzős tanuló, aki tanulmányai ideje alatt kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró, vagy ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
  2. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

  1. Az a tanuló, aki

·         tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

·         vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

·         vagy igazolatlanul mulaszt

büntetésben részesül.

  1. Az iskolai büntetések formái

·         szaktanári figyelmeztetés,

·         osztályfőnöki figyelmeztetés,

·         osztályfőnöki intés,

·         igazgatói figyelmeztetés,

·         igazgatói intés,

  1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
  2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

·         az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

·         az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

·         a szándékos károkozás;

·         az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

·         ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

  1. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg.
  3. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

  1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
  2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.
  3. A térítési díjakat és a tandíjakat minden hó 15. napjáig előre kell utalni az iskola számlájára. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni.
  4. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.
  5. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 15. napjáigátutalási postautalványon kell befizetni
  6. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti.
  7. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben  az étkezést a szülő vagy a tanuló … nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja.

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

1.      A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.

2.      Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyen könyvekre.

Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

3.      Az igazgató a felmérés eredményéről minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot.

 

4.      A szülőknek a kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

-          a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

-          tartós beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

-          a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és a rehabilitációs bizottság szakvéleménye

-          rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

5.      Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.

6.      A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

a.                   Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

b.                   Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokonszükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.

c.                   Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

  1. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével
    – rendkívül szükséges esetben – csak saját felelősségükre hozhatnak. A behozott tárgy, érték megrongálódásából vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola nem tud felelősséget vállalni.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1.      A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

2.      A házirend tervezetét megvitatja az iskolai diákönkormányzat vezetősége, a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.

3.      A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.

4.      A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.

5.      Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

6.      Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését.

7.      A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

8.      Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.


 

1.sz. melléklet

A tanulmányok alatti vizsgák – a vizsgatárgyak részei

 

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

Magyar nyelv és irodalom

 

X

 

Idegen nyelvek

X

X

 

Matematika

X

X*

 

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

 

X

 

Etika

 

X

 

Biológia – egészségtan

 

X

 

Fizika

 

X

 

Kémia

 

X

 

Földrajz

 

X

 

Művészetek* (vizuális kultúra)

 

 

X

Művészetek* (ének zene)

 

X

 

Informatika

 

X

X

Testnevelés és sport

 

 

X

Magyar - Kommunikáció

 

X

 

Társadalomismeret

 

X

 

Természetismeret

 

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Az értékelés rendje

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg mindkét tagintézmény tanulói számára:

 

Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga számonkérési módjai: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák. Az egyes vizsgarészeken elért eredmények 50-50%-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során.

A vizsga teljesítményének százalékos értékelése:

                                                     0% –     19%            elégtelen

                                                   20% –     39%            elégséges

                                                   40% –     59%            közepes

                                                   60% –     79%            jó

                                                   80% –   100%            jeles

Matematika*

Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló-vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll, azzal a megkötéssel, hogy a az osztályozó vizsga kivételével a szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell letenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán legalább 13%-ot elért, de nem érte el a 26%-ot.

A szóbeli vizsgán az írásbeli vizsgapontszám fele szerezhető (például 100 pontos írásbeli vizsga esetén 50 pont)

 

Az osztályzat megállapításánál a következő százalékos értékelést alkalmazzuk:

                                                   82% –   100%            jeles

                                                   66% –     81%            jó

                                                   46% –     65%            közepes

                                                   26% –     45%            elégséges

                                                     0% –     25%            elégtelen

 

A vizsgatárgyak részei és követelményei

 

TÁRSADALOMISMERET

9.

Magyarország Európában

Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók

A tudás és az iskola szerepe a társadalomban

Egyén és társadalom

Média és társadalom

Intézményeink működése

Múlt és jelen képekben és szövegekben

Múlt és jelen képekben és szövegekben

A tanulók teljesítményének a mérése

10.

A tanulók teljesítményének a mérése

A világkép

A társadalmi normák – szokások és törvények

A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés

Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek

Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai

A civil társadalom – érdekvédelem

Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás

A tanulók teljesítményének a mérése

 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

 

9.

Kommunikáció, tömegkommunikáció

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Szövegértés, szövegalkotás

Helyesírási ismeretek

10.

Szövegértés, szövegalkotás

Helyesírási ismeretek         

A szöveg                            

Stilisztikai alapismeretek

Jelentéstan 8

11.

Kommunikáció

Retorika

Általános nyelvészetiismeretek

Pragmatikai ismeretek

Szövegalkotás

12.

Nyelv és társadalom

Nyelvtörténet

Ismeretek a nyelvről

Szövegalkotás

 

9.

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Világirodalom – antik római irodalom

Világirodalom – Biblia

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)

Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

Középkori nyelvemlékek

Janus Pannonius portréja

Balassi Bálint portréja

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

10.

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Életmű – Petőfi Sándor

Látásmód – Jókai Mór

 

11

Életmű – Arany János

Színház–és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után(19. sz. második fele)

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Életmű – Ady Endre

Portré – Móricz Zsigmond

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

Életmű – Kosztolányi Dezső

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Életmű – Babits Mihály

12.

Életmű – József Attila

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

Portré – Radnóti Miklós

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából(választható szerzők, művek)

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból(választható szerzők, művek)

Regionális kultúra

Az irodalom határterületei

 

 


 TÖRTÉNELEM

9.

Az őskor és az ókori Kelet

Az ókori Hellász

Az ókori Róma

A középkor

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

10.

A világ és Európa a kora újkorban

Magyarország a kora újkorban

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

Az újjáépítés kora Magyarországon

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

11.

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

Az első világháború és következményei

Európa és a világ a két világháború között

Magyarország a két világháború között

A második világháború

12.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Magyarország 1945–1956 között

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

A Kádár-korszak

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

Társadalmi ismeretek

Állampolgári ismeretek

Pénzügyi és gazdasági kultúra

Munkavállalás

Rendszerező ismétlés

IDEGEN NYELV

9.

Személyes vonatkozások, család

Ember és társadalom

10.

Környezetünk

Az iskola

A munka világa

11.

Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus

12.

Tudomány és technika

Gazdaság és pénzügyek

 

SZAKISKOLÁS:

9

A nyelvtanulás célja

Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Az iskola és barátaim

Én és a családom

Eszem-iszom, étkezés

Szabadidőmben

Végre itt a nyár! - projekttervek

 

10.

Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Az iskola és barátaim

Én és a családom

Az otthonom

Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás

Végre itt a nyár! – projekttervek

Válasszunk szakmát!

 

11.

Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?

Az iskola és barátaim

Én és a családom

Az otthonom

Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás

Eszem-iszom, étkezés

Szabadidőmben

Válasszunk szakmát!

Végre itt a nyár! - projekttervek

Matematika

9-10

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

2. Számtan, algebra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

4. Geometria

5. Valószínűség, statisztika

11-12

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

2. Számtan, algebra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

4. Geometria

5. Valószínűség, statisztika

Rendszerező összefoglalás

Gondolkodási és megismerési módszerek

Számtan, algebra

Valószínűség-számítás, statisztika

Geometria

Összefüggések, függvények, sorozatok

Fizika

9-10

Tájékozódáségen-földön

A közlekedés kinematikaiproblémái

A közlekedés dinamikai problémái

A tömegvonzás

Mechanikai munka, energia, teljesítmény

Egyszerű gépek a mindennapokban

Mechanikai rezgésekés hullámok

Energia nélkül nem megy

A Nap

Energiaátalakító gépek

Hasznosítható energia, a hőtan főtételei

Vízkörnyezetünkfizikája

Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

Globális környezetiproblémák fizikai vonatkozásai

A hangés a hangszerekvilága

Szikrák és villámok

Az elektromos áram

Lakások, házak elektromos hálózata

Az elektromos energia előállítása

Elemek, telepek

Biológia

10.

Láthatatlan élővilág ‑ Mikrobák

A Zöld Birodalom‑ A növényekvilága

Akik benépesítik a Földet ‑ Az állatok világa

Kapcsolatokaz élők és élettelen között ‑ Élőlények és környezetük

Érthetjükőket? ‑ Az állatokviselkedése

Másfélmillió lépésMagyarországon... ‑ A Kárpát-medence élővilága

11.

Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt

Szépség, erő, ügyességAz emberitest

Szorgos szerveinkA szervezet anyagforgalma

Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszerés a bőr

Egyensúly és alkalmazkodásAz életműködések szabályozása

Vagyok, mint minden ember… ‑ Azemberegyéni és társas viselkedése

12.

Az élet kódjaA biológiaiinformációés átörökítése

Új kezdetek‑ Szaporodás, szexualitás

Kibontakozás ‑ Biológiai evolúció

Jövőnk a tétGazdálkodásésfenntarthatóság

Kémia

9.

Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer

Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban

Anyagi rendszerek

A kémiai reakciók általános jellemzése

Sav-bázis folyamatok

Redoxireakciók

10.

Bevezetés: A szerves kémia tárgya

Szénhidrogének és halogénezett származékaik

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

Szénhidrátok

Aminok, amidok és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek

Aminosavak és fehérjék

Nukleotidok és nukleinsavak

Szerves kémiai számítások

11.

Elektrokémia

Szervetlen kémiai bevezető

Nemesgázok

Hidrogén

Halogének

Az oxigéncsoport

Nitrogéncsoport

Széncsoport

A fémek általános jellemzése

Az s-mező fémei

A p-mező fémei

A d-mező fémei

Szervetlen kémiai számítások

12.

Kémia körülöttünk és bennünk

A kémia hatása az emberi civilizáció fejlődésére

A kémia előtt álló nagy kihívások

Az érettségi követelmények által előírt kísérletek gyakorlása

Az érettségi követelmények által előírt számítási feladatok gyakorlása

Tanulmányi kirándulás

ETIKA

11.

Alapvető etika

Korunk kihívásai

Egyén és közösség

 

 


Földrajz

9. szakközép

A Föld kozmikus környezete

A földi tér ábrázolása

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

A légkör földrajza

A vízburok földrajza

A földrajzi övezetesség

 

10. szakközép

Társadalmi folyamatok a 21. század elején

A világgazdaság jellemző folyamatai

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

 

11. szakközép

A Föld kozmikus környezete
Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.

Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek, űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése.

A műholdak gyakorlati jelentőségének példái.

A földi tér ábrázolása
            Távérzékelés és térinformatika

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák.

A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján.

A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban.

Földtörténet: A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása.

A légkör földrajza

Időjárás, időjárási frontok

A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége:

A légszennyezés következményei:

A vízburok földrajza

A vízburok mint gazdasági erőforrás:

A vízburok környezeti problémái:

A földrajzi övezetesség

12. szakközép

Társadalmi folyamatok a 21. század elején

Demográfiai folyamatok a 21. század elején

A népesség összetétele

Településtípusok – urbanizáció

 

A világgazdaság jellemző folyamatai

Nemzetgazdaságok és a világgazdaság

Integrációs folyamatok

A monetáris világ

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői

A magyarországi régiók földrajzi jellemzői

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Az Európai Unió

A területi fejlettség különbségei Európában

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Ázsia regionális földrajza

Amerika regionális földrajza

Afrika regionális földrajza

Ausztrália regionális földrajza

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

Demográfiai és urbanizációs válság

A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei

A környezet-és a természetvédelem feladatai.

Testnevelés

Négy évfolyamos képzés

Testnevelés

 

Az osztályozó vizsga képességszintjeinek követelményei különbözőek fiúk és leányok

számára.

 Minden évfolyamon teljesíteni kell:

30m-es futás, 60m-es futás, 1200m-es futás, medicinlabda dobás, karhajlítás, 4 perces

felülés, helyből távolugrás, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás,

 

9. évfolyam

·Kosárlabda: elindulás, megállás, szlalom pályán labdavezetés.

·Röplabda: kosár- alkarérintés, érintések kör közepén állva, nem léphet ki a körből.

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása.

·szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás

-3-as lépés,érintőlépés - mérleg- leugrás.

 korlát: alaplendület, saslengés 5db.

gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, leugrás.

·Atlétika: magasugrás lépő vagy hasmánt technika vagy távolugrás, kislabda hajítás 5-ös   lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.

·Kötélmászás.

 

10. évfolyam

·Kosárlabda: önindítás, jobb –baloldalról fektetett dobás.

·Röplabda: alsó nyitás, felső nyitás, páros gyakorlatok.

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás,

mérlegállás, tigrisbukfenc, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása.

·Szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben,

gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés - mérlegforduló

- leugrás,

 korlát: alaplendület, saslengés,

- terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés,

hátsófüggés, bicskaleugrás.

 

·Atlétika:lépő technikával végrehajtott magasugrás vagy távolugrás guggoló technika, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.

·Kötélmászás, fiúknak függeszkedve.

 

11. évfolyam

·48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak.

·Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura

lövés.

·Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés.

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás,

mérlegállás,tigrisbukfenc, cigánykerék összefüggő talajgyakorlat.

·szekrényugrás: guggoló átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak,

fiúknak hosszában,

 gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés-mérlegforduló

- leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra,

gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre bicskaleugrás.

·Atlétika: magasugrás vagy távolugrás, tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy

súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt.

 

12. évfolyam

·48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak.

·Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura

lövés, átlövés, húzás

·Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés, átadás, kezelés,

·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, összefüggő talajgyakorlat bemutatása.

tigrisbukfenc, cigánykerék, fejen-átfordulás, összefüggő talajgyakorlat.

·Szekrényugrás: guggoló-átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak,

fiúknak hosszában terpeszátugrás,

gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés, gurulóátfordulás előre –mérlegforduló-leugrás,

korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, hátul támasz, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra,

gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre terpeszleugrás.

·Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt.


Ének–zene

 

9. évfolyam

·Őskor, ókor és középkor zenéje

·Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök

·Népzene stílusjegyei

·Zeneelmélet (ritmusértékek, előjegyzések, hangnemek és hangközök)

 

·Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök.

·Zenei korszakok jellemzői (Reneszánsz, Barokk, Bécsi klasszika, Romantika,

  Liszt Ferenc, Erkel Ferenc)

·XX. sz. zenei irányzatai, kortárs művészet

 ( Bartók Béla, Kodály, Zoltán, Schönberg, Berg, Sztravinszkij és kortárs zeneszerzők élete

·Jazz jellegzetes műfajai (George Gershwin), könnyűzene napjainkban. Táncok a    zenetörténetben

Informatika

9.

1. Az informatikai eszközök használata

2. Alkalmazói ismeretek

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

6. Könyvtári informatika

 

10.

2. Alkalmazói ismeretek

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

4. Infokommunikáció

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

4.3. Médiainformatika

5. Az információs társadalom

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

 

11.

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

5. Az információs társadalom

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

 

12.

2. Alkalmazói ismeretek

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

4. Infokommunikáció

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

4.3. Médiainformatika

6. Könyvtári informatika


34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

11371-12

Biztonságos munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai

Munka- és tűzvédelem

Környezetvédelmi- és technológiai szabályok

Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája

Biztonságos munkavégzés gyakorlata

Faipari szerszámok,eszközök biztonságtechnikája

Faipari alapgépek biztonságtechnikája

Munkabiztonság

10224-12

Alapvető tömörfa megmunkálás

Faipari szakmai és gépismeret

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel

Fűrészelés és keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

Alkatrészek felületi

előkészítése, ellenőrzése

Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái

Faipari szakmai gyakorlat

Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel

Fűrészelés és keresztmetszet-

megmunkálás gépei és

szerszámai

Alkatrészek felületi

előkészítése, ellenőrzése

Alapszerkezetek

kialakításának jellemző

típusai és gyártástechnológiái

10225-12

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési ismeretek

Szerelési dokumentáció

használata, alkatrészek

előszerelése

Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése

Helyszíni szerelési feladatok

Asztalosipari szerelési gyakorlat

Szerelési dokumentáció

használata, alkatrészek

előszerelése

Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése

Helyszíni szerelési feladatok

10226-12

Asztalosipari termékek gyártása

Szerkezettan-szakrajz és technológia

Bútorasztalos termékek

típusai, szerkezete

Épületasztalos termékek

típusai, szerkezete

Asztalosipari termékek

készítésének technológiája

Lapszerkezetű termékek

gyártása

Ragasztás, felületkezelés

technológiája

Asztalosipari szakmai gyakorlat

Asztalosipari termékek

típusai, készítése

Lapszerkezetű termékek

gyártása

Ragasztás, felületkezelés

technológiája

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai

Lapanyagok

megmunkálása

Felületkezelés gépei,

berendezései

Gépkezelési

gyakorlat

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10228-12

Gépkezelés

Faipari megmunkálás

gépei, szerszámai

Lapanyagok

megmunkálása

Felületkezelés gépei,

berendezései

10229-12

Gyártáselőkészítési feladatok

Faipari szakrajz

Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések

Ábrázolási módok, rajzok fajtái

Fakötések ábrázolása

Gyártáselőkészítési ismeretek

Anyagismeret

Műszaki dokumentáció

Vállalkozásműködtetés

Számítástechnika a faiparban

 

 


54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A(Z)XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

témakör 1

témakör 2

témakör 3

10416-12

Közlekedéstechnikai alapok

Közlekedési ismeretek

Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak

A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája

A járművek menetellenállásai

Műszaki rajz

Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás

Metszeti ábrázolás

Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések

Jelképes ábrázolás

Mechanika

Merev testek általános statikája

Síkbeli egyensúlyi szerkezetek

Szilárdságtan

Kinematika-kinetika

Gépelemek-géptan

Bevezetés,  kötőgépelemek, kötések, biztosítások

Rugók és lengéscsillapítók

Csövek és csőszerelvények

Tengelyek

Csapágyazások

Tengelykapcsolók

Fékek

Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok

Technológiai alapismeretek

Alapfogalmak

Fémes szerkezeti anyagok

Nemfémes szerkezeti anyagok

Öntészet, melegalakítások, hőkezelések

Kötések

Forgács nélküli hidegalakítások

Forgácsolás

Felújítási technológiák

Anyag és hibakereső vizsgálatok

Szereléstechnika

Elektrotechnika-elektronika

Villamos alapfogalmak

Egyenfeszültségű áramkörök

Váltakozó áramú áramkörök

Villamosgépek

Szűrő áramkörök és póluselmélet

Félvezetők és alkalmazásuk

Száloptika, elektronikus kijelzők

Digitális áramkörök

10417-12

Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

Mérés és előrajzolás

Megmunkálás I.

Kötések

Megmunkálás II.

Anyagvizsgálatok

Szerelés

Mérési gyakorlatok

Villamos méréstechnikai alapismeretek

Egyenáramú villamos alapmérések

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10417-12

Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Váltakozóáramú villamos alapmérések I.

Váltakozóáramú villamos alapmérések II.

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11498-12 Foglalkoztatás II.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

témakör 5

10418-12

Járműkarbantartás

Járműkarbantartás

Dokumentációs ismeretek

Ápolási és szervizműveletek

Gépkocsi vizsgálati műveletek

Gazdasági ismeretek

Adózási ismeretek

Munkajogi ismeretek

Gazdasági társaságok

Járműkarbantartás gyakorlata

Dokumentációs ismeretek

Ápolási és szervizműveletek

Gépkocsi vizsgálati műveletek

10421-12

Autószerelő feladatai

Gépjármű-szerkezettan

Otto-motorok szerkezete, működése

Dízelmotorok szerkezete, működése

Motorok hűtése, kenése

Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei

Erőátviteli berendezések

Futóművek, kormányberendezések

Fékrendszerek

Gépjármű-villamosságtan

A gépjármű villamos hálózata

Villamos energia ellátás

Fogyasztók

Motorok elektronikus irányítása

Szerelési gyakorlat

Motorok

Erőátviteli berendezések

Futóművek és kormányberendezések

Fékrendszerek

Elektromos berendezések szerelése

10422-12

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika

Motordiagnosztika

Futómű- és fékdiagnosztika

Villamos berendezések diagnosztikája

Járműdiagnosztika gyakorlata

Motordiagnosztika

Futómű- és fékdiagnosztika

Villamos berendezések diagnosztikája

 

 


 

55 525 01AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10423-12

Járműfenntartási feladatok

Gépjárműszerkezetek

Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai.

Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók.

Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata.

A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata.

A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata.

Szakmai számítások

Motorjellemzők számítása

Hajtóműjellemzők számítása

Villamos jellemzők számítása

Gépjárműfenntartás gyakorlata

Dokumentációs ismeretek

Ápolási és szervizműveletek

Gépkocsi-vizsgálati műveletek

10424-12

Járműfenntartási üzemvitel

Veszélyes anyagok kezelése

Hulladékgazdálkodás

Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása

Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás

Vállalkozási ismeretek

Adózási ismeretek. számlakészítés

Munkajogi ismeretek

Gazdasági társaságok

Műszaki dokumentációs ismeretek

Műszaki dokumentáció készítése

Ügyfélkapcsolat

Eszközkarbantartás

Számítástechnika gyakorlat

A rajzoló program bemutatása

Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése

Szakmai összeállítási rajzok rajz-olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása

10425-12

Korszerű járműtechnika

Korszerű járműtechnika

Gépjárművek belső- és külsőkapcsolati rendszerei, informatikai hálózatai

Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek.

Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei

Alternatív hajtású járművek

Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései

Korszerű járműtechnika gyakorlat

Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása

Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása

Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

Elektronikai mérések gyakorlat

Klímatechnika gyakorlat

 

 


 

54 543 01  FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ,  VALAMINT A XVIII. FAIPAR ÁGAZATHOZ

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak,témakörök

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12

Foglalkoztatás II.

 

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11498-12  Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

11371-12

Biztonságos munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai

Munka- és tűzvédelem

Környezetvédelmi- és technológiai szabályok

Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája

Biztonságos munkavégzés gyakorlata

Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája

Faipari alapgépekbiztonságtechnikája

Munkabiztonság

10232-12

Faipari alapanyagok

Faipari alapanyag ismeret

Faanyagismeret I.

Faanyagismeret II.

Szárítás-gőzölés

Laptermékek

Fűrészipari ismeretek

Anyaggazdálkodási feladatok

Faipari alapanyag gyakorlat

Fűrészipari gyakorlat

10230-12

Bútoripari termékek

Bútoripari szakrajz

Ábrázoló geometria-szakrajz

Fakötések, alapszerkezetek

Bútor szerkezettan-szakrajz I.

Bútor szerkezettan-szakrajz II.

Bútor szerkezettan-szakrajz III.

Bútorgyártástan

Faipari gépek és szerszámok

Bútorgyártás ismeret I.

 

 


 

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11497-12

Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11499-12 Foglalkoztatás II

Foglalkoztatás II

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

10101-12

Építőipari közös tevékenységazonosító száma megnevezése

Építőipari alapismeretek

 

Szakmai munka-és balesetvédelem

Építési alapismeretek

Munkajogi és vállalkozási ismeretek

Építőipari alapismeretek gyakorlat

Építési alapismeretek

Műszaki rajz

Épületfizika

10104-12

Szobafestő, díszítő munkák

Falfelület festése, díszítése

Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete

Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete

Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz

Szakszámítás

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése

Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal

Különleges festési technikák, díszítések

10103-12

Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken

Mázolás

Alapfelületek vizsgálata

Mázolás technológiája, szakszámítása

Mázolóanyagok, segédanyagok

Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete

Mázolási munkák gyakorlata

Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése

Mázolás készítése különböző felületeken

Mázolási munkák díszítési műveletei

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák

Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei

Díszítési technológiák

Szakszámítás

Anyagismeret

Tapéták csoportosítása, gyártásismerete

Tapétázási munkák gyakorlata

Felület előkészítés, előkezelés

Ragasztóanyagok alkalmazása

 

Tapétázás, díszítés

 

 


34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

10163-12

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

Munkabiztonság

Tűzvédelem

Környezetvédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Elsősegélynyújtás alapjai

Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

Sérülések ellátása

10162-12

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Fémek alakítása

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Gépészeti alapismeretek

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

Szakmai anyagismeret

Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok

Mérőeszközök, mérőberendezések

Anyagvizsgálat gyakorlata

Roncsolásos anyagvizsgálatok

Roncsolásmentes anyagvizsgálatok

Mérőeszközök használata

10174-12

Esztergályos feladatok

Esztergálás

Az esztergálás eszközei

Az esztergálás technológiája

CNC programozás

Esztergálás gyakorlata

Az eszközök használata

Az esztergálás gyakorlata

CNC esztergálás

10176-12

Marós feladatok

Marás

A marás eszközei

A marás technológiája

CNC programozás

Marás gyakorlata

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10176-12

Marós feladatok

Az eszközök használata

A marás gyakorlata

CNC marás technológiája

10175-12

Köszörűs feladatok

Köszörülés

Köszörülés eszközei

Köszörülési technológiák

CNC programozás

Köszörülés gyakorlata

Eszközök használata

Köszörülési technológiák alkalmazása

CNC köszörülés

 

 


52 815 01  GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak,témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11498-12  Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

11486-12

Szépségszalon üzemeltetése

Szakmai etika és kommunikáció

Szolgáltatás etika

Kommunikációs alapismeretek

Kommunikáció a szépségiparban

Munka - és környezetvédelem

Munka- és tűzvédelem a szépségiparban

Környezetvédelem a szépségiparban

Elsősegélynyújtás

Vállalkozás és marketing

Vállalkozási alapismeretek szépségiparban

Marketing alapismeretek a szépségiparban

Marketing ismeretek alkalmazása

Szakmai Informatika

Informatikai alapismeretek

Internet használat

Dokumentum szerkesztés

11487-12

Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

 

Szépészeti szakmai ismeretek

Anatómiai alapismeretek 1.

Anatómiai alapismeretek 2.

A bőr elemi elváltozásai, bőr-, haj-,köröm-, kéz elváltozásai

Masszázs alapjai

Divattörténeti ismeretek

Általános művészettörténet

Hajviselet történet

A kozmetika története

A kézápolás története

Szabadkézi rajz

Színelmélet

Szépészeti általános anyagismeret

Szépészeti anyagismeret 1.

Szépészeti anyagismeret 2.

Szépészeti anyagismeret 3.

Szépészeti anyagismeret 4.

Szakmai alapozó gyakorlat

Alapsmink 1.

Alapsmink 2.

Alap masszázs technikák 1.

Alap masszázs technikák 2.

Hajfonások

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11487-12

Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

Hajsodrások

Hajszövések

Egyszerű kozmetikai anyagok készítése

10250-12

Kézápolás

Kézápoló szakmai ismeretek

Vendégfogadás,diagnosztizálás, kézápolás

Manikűr 1.

Manikűr 2.

Kézápoló szakmai gyakorlat

Előkészítés és kézápolás

Manikűr 1.

Manikűr 2.

 

 

 

 

55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11242-12 Alaphajvágás

Alaphajvágások gyakorlat

Diagnosztizálás, előmunkálatok

Férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások

Női alaphajvágások és gyermekhajvágás

Fodrász szakmai ismeretek 1.

Diagnosztizálás, férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások

Női alaphajvágások és gyermekhajvágás

Művészetek 1.

Hajviselettörténet

Szabadkézi rajz

11243-12 Frizurakészítés

Frizurakészítés gyakorlat

Férfi divathajvágás, szárítás

Női divathajvágás, szárítás

Konty, alkalmai frizura készítése; hajmunka

Fodrász szakmai ismeretek 2.

Frizuratervezés, férfi-és női divathajvágás, szárítás

Női alkalmai frizura, hajhosszabbítási eljárások

Fodrász anyagismeret

Hajpakolók és anyagai

Vegyszeres műveletek

Művészetek 2.

Művészettörténet

Hajviselettörténet

 

 


34 521 05 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

Munkabiztonság

Tűzvédelem

Környezetvédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Az elsősegélynyújtás alapjai

Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

Sérülések ellátása

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Fémek alakítása

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Gépészeti alapismeretek

 

10180-12

Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztő alapismeretek

Hegesztési alapismeretek I.

Hegesztési alapismeretek II.

A hegesztés műveletei

Hegesztő alapgyakorlatok

A hegesztés előkészítő műveletei I.

A hegesztés előkészítő műveletei II.

A hegesztés befejező műveletei

10181-12

Hegesztési eljárások

 

 

Hegesztési ismeretek

Termikus vágás, darabolás

Gázhegesztés technológiája

Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I.

Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája II.

Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája

Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája

Hegesztett kötések vizsgálata

Hegesztési gyakorlatok

Termikus vágás, darabolás

Gázhegesztés technológiája I-II.

Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.

Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.

Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.

 

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak,témakörök

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

10815-12

Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok

Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Szoftverismeretek

Információtechnológiai biztonság alapjai

Információtechnológiai gyakorlat

Számítógép összeszerelése

Telepítés és konfigurálás

Megelőző karbantartás

10826-12

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

Munkavégzés projektekben 

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

Munkaszervezés gyakorlat

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

Munkavégzés projektekben 

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

10817-12

Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

Programozás alapismeretek

Adattípusok

Programozás elemei

Programozási tételek

Adatstruktúrák

Programtervezés

Adatbázisok

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

Programozási nyelvek

Objektumorientált programozás

Programozási nyelv „A”

Állománykezelés

Web-programozás alapjai

Adatbázis fejlesztés

Hálózati ismeretek I.

Otthoni és kisvállalati hálózatok

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat

 

Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

témakör 1

témakör 2

 

 

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11499-12 Foglalkoztatás II.

témakör 3

témakör 4

11498-12

Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Hálózati operációs rendszerek

Windows Server telepítése és üzemeltetése

Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

Windows Server telepítése és üzemeltetése

Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése

Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Hálózati ismeretek II.

Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban

Számítógép hálózatok tervezése és támogatása

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat

Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat

IT hálózat biztonság

IT hálózat biztonság

IT hálózat biztonság gyakorlat

IT hálózat biztonság gyakorlat

     
 

 


34 521 04 IPARI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

10162-12

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Fémek alakítása

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Gépészeti alapismeretek

10163-12

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

Munkabiztonság

Tűzvédelem

Környezetvédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Elsősegélynyújtás alapjai

Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

Sérülések ellátása

10166-12

Gépészetei kötési

feladatok

Gépészeti kötések alapjai

Hegesztés, forrasztás, ragasztás

Szegecselés, csavarozás

Felületvédelem

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat

Szegecs-, csavarkötések készítése

Felületvédelmi bevonatok készítése

10173-12

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

Szakmai anyagismeret

Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok

Mérőeszközök, mérőberendezések

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

Roncsolásos anyagvizsgálat

Roncsolásmentes anyagvizsgálat

Mérőeszközök használata

10177-12

Gépelemek szerelési feladatai

Gépelemek beállítása

Hajtások

Hidraulikus rendszerek

Pneumatikus rendszerek

Mérések és beállítások gyakorlata

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10177-12

Gépelemek szerelési feladatai

Hajtások szerelése

Hidraulikus rendszerek szerelése

Pneumatikus rendszerek szerelése

10178-12

Ipari gépészműveletek

Fémmegmunkálások

Fémek melegalakítása,

 tulajdonság javítása

Kézi és gépi forgácsolás

Üzembehelyezés elmélete

Üzembehelyezés gyakorlata

Melegüzemi gyakorlat

Kézi és gépi forgácsolási

feladatok

Üzembehelyezés

     
 

 


34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

10163-12

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

Elsősegélynyújtás

Munkabiztonság

Környezetvédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Elsősegélynyújtás törések esetén

Elsősegélynyújtás vérzések esetén

Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén

10162-12

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapismeretek

Műszaki dokumentációs ismeretek

Gépészeti mérésismeret

Anyagismeret

Anyagvizsgáló technológiák

Kézi fémmegmunkálási ismeretek

Gépi fémmegmunkálási ismeretek

Szerelési ismeretek

Gépészeti alapozó gyakorlat

Anyagvizsgálatok

Fémek alakítása kézi forgácsolással

Fémek alakítása gépi forgácsolással

Fémek forgács nélküli alakítása

Alapszerelések végzése

10166-12

Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti kötésismeret

Kötéselmélet

Oldható kötések

Nem oldható kötések

Kötéskészítési gyakorlat

Kötéselőkészítési műveletek

Oldható kötések készítése

Nem oldható kötések készítése

10483-12

Általános vállalkozási feladatok

Vállalkozási ismeretek

Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér

Vállalkozás indítása, működtetése

Dokumentumok

A vállalkozás gyakorlata

Marketing tevékenység

Kapcsolattartási gyakorlatok

Dokumentumok kitöltése

10487-12

Karosszérialakatos feladatai

Karosszérialakatos szakmai ismeret

Járműismeret

 

 

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10487-12

Karosszérialakatos feladatai

Javítástechnológiai ismeretek

Javítások előkészítése

Kisjavítások

Közepes és nagyjavítások

Hegesztési alapismeretek

Hegesztési technológiák

Szerelési technológiák, szerszámok

Utasterek szerelési ismeretei

Elektromos berendezések szerelési ismeretei

Biztonságtechnikai berendezések szerelési ismeretei

Karosszériaszerelési ismeretek

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

Korrózió okozta sérülések javításai

Védőgázos hegesztések

Egyéb hegesztési technológiák

Vázsérülések javításai

Korrodált vagy koccanásos sérülések javításai

Karambolos közepes és nagy sérülések javításai

Speciális anyagú karosszériajavítások

 

 


34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

Munkabiztonság

Tűzvédelem

Környezetvédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Elsősegélynyújtás alapjai

Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban

Sérülések ellátása

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Fémek alakítása

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 

Műszaki dokumentációk

Gépészeti alapmérések

Anyagismeret, anyagvizsgálat

Gépészeti alapismeretek

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti kötések alapjai

Hegesztés, forrasztás, ragasztás

Szegecselés, csavarozás

Felületvédelem

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat

Szegecs-, csavarkötés készítése

Felületvédelmi bevonatok készítése

10165-12 Épületlakatos feladatok

Épületlakatos feladatok

Általános vállalkozási ismeretek

Épületlakatos szerkezetek

Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei

Épületlakatos feladatok gyakorlata

Munkatervezési feladatok

Munkaszervezési feladatok

Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése

Karbantartás, javítás

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

Magasban végzett lakatos feladatok

A magasban végzett munka biztonsága

Építészeti rajzi ismeretek

Magasban végzett szerelési folyamatok

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata

A magasban végzett munka biztonsága

Építészeti rajzfeladatok

Magasban végzett szerelések

10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

Szerkezetlakatos feladatok

Szerkezetlakatos alapismeretek

Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek

Tartószerkezeti ismeretek

Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata

Szerkezetlakatos munkák

Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák

Tartószerkezeti lakatos munkák

 

 


34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

10101-12

Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek

Szakmai munka- és balesetvédelem

Építési alapismeretek

Munkajogi és vállalkozási ismeretek

Építőipari alapismeretek gyakorlat

Építési alapismeretek

Műszaki rajz

Épületfizika

10275-12

Falazás, vakolás

Falazás, vakolás

Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek

Falszerkezetek készítése

Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete

Vakolási ismeretek

Falazás, vakolás gyakorlat

Mérés és kitűzés

Falszerkezetek

Vakolási munkák

10274-12

Beton és vasbeton szerkezetek

Beton és vasbeton szerkezetek

Beton és vasbeton anyagai

Monolit beton és vasbeton szerkezetek

Előregyártott vasbeton szerkezetek

Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok

Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete

Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

Beton és vasbeton előállítása

Beton és vasbeton szerkezetek készítése

10277-12

Szigetelések

Víz-, hő- és hangszigetelés

Vízszigetelés

Hő- és hangszigetelés

Szigetelések gyakorlat

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10277-12

Szigetelések

Vízszigetelés készítése

Hő- és hangszigetelés készítése

10276-12

Hidegburkolási feladatok

10276-12

Hidegburkolási feladatok

Hidegburkolási feladatok

Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése

Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás

Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás

Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás

Homlokzatburkolatok készítése

Térburkolási ismeretek

Hidegburkolási feladatok gyakorlat

Burkolatok kitűzése

Beltéri burkolatok készítése

Kültéri fal és padlóburkolatok készítése

Térburkolat készítése

10278-12

Vegyes kőműves feladatok

Vegyes kőműves feladatok

Nyílászáró szerkezetek

Bontás és átalakítás

Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

Nyílászárók beépítése

Bontási és átalakítási munkák

 

 


34 542 06 NŐI SZABÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

 

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

 

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11497-12 Foglalkoztatás I.

 

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

10113-12

Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret

Textilipari nyersanyagok

Textíliák, kelmék I

Textíliák, kelmék II

Anyagvizsgálatok gyakorlat

Textilipari nyersanyagok

Textíliák, kelmék

Áruismeret

Anyagvizsgálatok

10114-12

Ruhaipari gyártmánytervezés

Ruhaipari gyártás-előkészítés

Gyártás-előkészítés

Szakrajz

Szakrajzi alapismeretek

Alapszerkesztések, modellezések I.

Alapszerkesztések, modellezések II.

Szakrajz gyakorlat

Szabásminta készítése

10115-12

Textiltermékek összeállítása

Textiltermékek készítése

Szabásminta használata

Ruhaipari gépek üzemeltetése

Textiltermékek gyártástechnológiája

Textiltermékek készítése gyakorlat

Szabásminta használata

Ruhaipari gépek üzemeltetése

Textiltermék

készítése I

Textiltermék

készítése II

10118-12 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája

Lakástextíliák készítése gyakorlat

Lakástextíliák készítése

Lakástextil-javítószolgáltatás

10120-12

Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruhák készítése

Női ruhák modellezése I.

Női ruhák modellezése II.

Női ruhák modellezése III.

Női ruhák modellezése IV.

Női ruha-készítés

gyártástechnológiája I.

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10120-12

Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruha-készítés

gyártástechnológiája II.

Női ruha-készítés

gyártástechnológiája III.

Női ruha-készítés

gyártástechnológiája IV.

Női ruhák készítése gyakorlat

Női ruhákmodellezése

Női ruhakészítésgyártástechnológiája

Női ruhákkészítéseI.

Női ruhák készítése II.

Női ruhákkészítése III.

Női ruhákkészítése IV.

Női ruhákkészítése V

Női ruhákkészítése VI.

Női ruhákkészítése VII.

Női ruhákkészítése VIII.

 

 


34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyek kialakítása

Munkavégzés személyi feltételei

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Munkaviszony létesítése

Álláskeresés

Munkanélküliség

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Nyelvtani rendszerzés 1

Nyelvtani rendszerezés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

 

10007-12

Informatikai és műszaki alapok

Műszaki informatika

Informatikai alapismeretek

Irodai alkalmazások

Számítógépes hálózatok használata

Műszaki ismeretek

Egyenáramú áramkörök

Mágneses tér és váltakozó áram

Szakrajz alapjai

Fémek és ötvözetek

Nemfémes anyagok

Minőségbiztosítás

Műszaki gyakorlatok

Anyagok és szerszámok

Mérések

Mechanikai és villamos kötések

10023-12

Épületvillamossági szerelés

Épületvillamossági szerelés

Csatlakozó vezetékek

Épületvillamossági hálózatok, berendezések

Érintésvédelem

(Hibavédelem)

Villámvédelem

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

Csatlakozó vezetékek

Épületvillamossági hálózatok, berendezések

Érintésvédelem

(Hibavédelem)

Villámvédelem

Épületvillamossági mérések gyakorlat

A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése

Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése

Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése

Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása

Vállalkozási ismeretek

Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák

Vállalkozások gazdálkodása

Vállalkozások PR tevékenysége

Ipari elektronika

Elektronikai alapok

Analóg alapáramkörök

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10023-12

Épületvillamossági szerelés

Digitális alapáramkörök

Elektrotechnikai számítások

Elektrotechnika

10024-12

Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések

Villamosipari anyagismeret

Villamos vezetékek

Villamos szigetelő-anyagok, műanyagok

Elektronikai alkatrészek

Villamos gépek anyagai

Villamos gépek és berendezések

Villamos forgógépek

Transzformátorok

Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása

Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása

Ipari villamos berendezés szerelése

Villamos műszaki ábrázolás

Villamosipari műszaki dokumentálás

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

Villamos forgógépek

Transzformátorok

Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása

Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása

Ipari villamos berendezés szerelése

Villamos gépek és berendezések ellenőrzése

 

 


 

54 850 01KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak,témakörök

11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelmi alapismeretek

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11494-12

Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Környezetvédelemi alapismeretek

Ökológiai alapfogalmak

A természetvédelem alapjai

A víz, mint környezeti elem

A levegő és a talaj, mint környezeti elem

Települési környezet védelme

Vízgazdálkodási alapismeretek

Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás

Hidrológia-hidraulika

Vízméréstan

Geodézia

Környezettechnikai alapok

A fizikai eljárások alapelvei.

Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik

Biológiai eljárások alapjai

Műszaki ábrázolás

Általános rajztechnikai ismeretek

Laboratóriumi alapgyakorlatok

Fizikai jellemzők mérése és eszközei

Oldatkészítés

Laboratóriumi alapműveletek

Preparatív feladatok

Környezetvédelmi gyakorlat

Környezeti elemek vizsgálata

Biológiai vizsgálatok

Elválasztó műveletek

Környezeti állapot vizsgálata

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

Geodéziai mérések

Hidrometeorológiai mérések

Vízméréstan

Analitika gyakorlat

Bevezetés az analitikába

Redoxi-titrálások

 

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak,témakörök

 

 

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

Környezettechnika

 

 

Víz- és levegőtisztaság védelem

 

 

Talajvédelem

 

 

Zaj- és sugárvédelem alapjai

 

 

Hulladékgazdálkodás alapjai

 

 

Környezettechnika gyakorlat

 

 

Szennyvízkezelés kémiai módszerei

 

 

Vízkezelési módok

 

 

Elválasztó műveletek

 

 

Műszeres analitika gyakorlat

 

 

Elektroanalitikai módszerek

 

 

Optikai módszerek

 

 

Környezetvédelmi számítások

 

 

Kémiai számítások

 

 

Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások

 

 

Méretezési számítások

 

 

Humánökológia

 

 

Az emberiség globális problémái

 

 

Környezet-egészségtan, környezettoxikológia

 

 

Fenntartható társadalom

 

 

Környezeti biológia

 

 

Rendszerezés alapjai, növények és állatok

 

 

Környezeti tényezők genetikai hatása

 

 

Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre

 

 

Környezetgazdaságtan

 

 

Technológia és a környezet

 

 

Környezetszennyezés gazdaságtana

 

 

Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás

 

 

Műszaki ismeretek

 

 

Mechanikai ismeretek

 

 

Szállító berendezések

 

 

Áramlástechnikai mérések

 

 

Jogi és szakigazgatási ismeretek

 

 

Jogszabálytan, közigazgatás

 

 

Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek

 

 

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Környezeti analitika gyakorlat

 

 

Vízvizsgálatok

 

 

Talaj- és hulladékvizsgálatok

 

 

Ügyintéző feladatok

 

 

Önkormányzati igazgatás

 

 

Településkörnyezet

 

 

Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás

 

         
 

 


 

55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10875-12 Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek

Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek

Ökológia

A természetvédelem szabályozása

A természetvédelmi szakigazgatás

Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat

Ökológia gyakorlat

Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat

10876-12 Természetvédelmi mérések

Természetvédelmi mérések

Természetvédelmi mérések gyakorlat

Laboratóriumi mérések, értékelések

Terepi mérések, értékelések

10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken

Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció

Természetvédelmi kezelés

Rekultiváció, revitalizáció

Agrár-környezetgazdálkodás

Agrár-környezetgazdálkodási programok

Gazdálkodás a védett területeken

Ökoturisztika

Természetvédelmi kezelés, agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat

Természetvédelmi kezelés gyakorlat

Agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat

Ökoturisztika gyakorlat

 

 


34 523 02SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

témakör 5

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

témakör 5

11497-12

Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

10815-12 Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok

Bevezetés a számítógépes architektúrákba

Szoftverismeret

Információtechnológia biztonság alapjai

Információtechnológiai gyakorlat

Számítógép összeszerelése

Telepítés és konfigurálás

Megelőző karbantartás

10826-12

Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek 

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás

Munkavégzés projektekben

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

Munkaszervezés gyakorlat 

Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció

Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás

Munkavégzés projektekben

Pénzügyi, vállalkozási feladatok

Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás

Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

10833-12

Hálózati alapok

Hálózati ismeretek

Fizikai átviteli jellemzők és módszerek

Közeg-hozzáférési módszerek

Adatkapcsolati protokollok

Lokális hálózatok

Hálózati réteg

A felsőbb rétegek

A TCP/IP protokoll és az Internet

Vezeték nélküli átviteli módok

Hálózati ismeretek gyakorlat

Kábelek és csatlakozók szerelése

Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása

Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

10833-12

Hálózati alapok

SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai

SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre

Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón

Jogosultságok kiosztása hálózatban

Nyomtatás hálózatban

Fájlmegosztás LAN hálózatban

Operációs rendszerek

Számítógépek felépítése

Az operációs rendszerek fejlődése

Felhasználói felületek

Lemezkezelés

Állományok

Alapfogalmak

Folyamat és processzorkezelés

Memóriakezelés

Operációs rendszerek gyakorlat

Macintosh operációs rendszer

Android rendszerek

Linux desktop operációs rendszer

10834 -12

Számítógépes hibaelhárítás

 

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök

Számítógépek konfigurálása

Perifériák méretezése, kiválasztása

Számítógép hibák és elhárításuk

Perifériák hibái és elhárításuk

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk

Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat

Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése

Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat

Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata

Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk

Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat

     

 


34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11497-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11033-12 Család- és háztartásellátás

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek

Élelmiszerismeret, élvezeti cikkek (jellemzők, vásárlás, tárolás)

Táplálkozási alapismeretek

Élelmezés-egészségügyi ismeretek

Konyhatechnikai berendezések, eszközök

Nyersanyag előkészítés, ételkészítési alapműveletek

Ételkészítés ételcsoportok alapján

Terítés és tálalás a háztartásban

Családellátás, - gondozás

Család és háztartás

Gondozás, nevelés a különböző életkori szakaszokban

Egészségügyi alapismeretek

Házi betegápolás

Elsősegélynyújtás

Közösségi családsegítés

Lakókörnyezet kialakítás

Lakáskialakítás és lakberendezés

Lakóépületek környezete, gondozása

Lakásgondozás

Fehérnemű- és ruhaápolás

Lakókörnyezeti munka-, tűz- és környezetvédelem

Család- és háztartásellátási gyakorlat

Konyhai munkák, ételkészítési alapgyakorlatok

Lakókörnyezet gondozási és ruhaápolási gyakorlatok

Ápolási, gondozási gyakorlatok

11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel

Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek

Üzemgazdasági alapfogalmak

Vállalkozási alapismeretek

Pénzügyi alapismeretek

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel

Adózási, bérezési, munkaügyi alapismeretek

Ügyviteli ismeretek

11035-12 Vendéglátás

Vendéglátás, idegenforgalom

Idegenforgalmi alapismeretek

Vendéglátás fogalma, feltételei, fogyasztóvédelem

Vendégfogadási feladatok

Vendéglátási, értékesítési tevékenység szabályozása

Programok, gyermekprogramok szervezése

Kommunikáció, kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés

Marketing tevékenység

11036-12 Napi tevékenységek

Napi tevékenységek gyakorlata

Árubeszerzés, élelmiszertárolás, értékesítés

Ételkészítés, terítés, felszolgálás

Speciális étrendi igényeknek megfelelő ételkészítés

Saját termelésű termékek feldolgozása, tartósítása

Takarítás, karbantartás

11037-12 Falusi vendégfogadás

Falusi vendégfogadás

Falusi vendégfogadás általános kérdései

Falusi vendégfogadás tárgyi feltételrendszere

Falusi vendégfogadás szabályai

Programszervezés

Hagyományőrzés

Gyermekprogramok szervezése

Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat

Vendéglátás általános gyakorlata

Falusi vendéglátás sajátosságai

Programok, gyermekprogramok szervezése

Családi gazdaság, vendégfogadás, falusi turizmus tanulmányozása

11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

Varrási, kézimunkázási alapismeretek

Textilipari anyagismeret

Kézimunkák, díszítések

Ruhakészítési alapismeretek

Lakástextíliák

Varrás, kézimunkázás gyakorlat

Varróeszközök, kézi öltések

Hímzés

Varrógép, gépi varrások

Textíliák javítása

Kötény varrása

Szoknyakészítés kész szabásminta használatával

Blúzkészítés kész szabásminta használatával

Kötés, horgolás

Ruhadarabok készítése kész szabásminta használatával

Egyéb kézimunkák

Vizsgaremek készítés

 

 

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás

Kertművelési, termék feldolgozási alapismeretek

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Zöldségtermesztés

Fűszer- és gyógynövények termesztése

Gyümölcstermesztés

Szőlőtermesztés

Dísznövénytermesztés

Állattartás, állati termékfeldolgozás

Állattartási alapismeretek

Baromfitartás

Nyúltartás

Sertéstartás

Lótartás

Szarvasmarha és juhtartás

Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

Zöldségtermesztés

Fűszer- és gyógynövények termesztése

Gyümölcstermesztés

Szőlőtermesztés

Dísznövénytermesztés

Általános állattartás, higiénia

Takarmányozás

Baromfi- és nyúltartás

Hobbiállatok gondozása

Sertéstartás

Lótartás

Szarvasmarha és juhtartás

 

 


A HÁZIREND  ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA

VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

 

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.)

 

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai szülői szervezet a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.)

 

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

 

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumházirendjét a nevelőtestület

a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 

 

Kelt:

 

                                                                                 .................................................

                                                                                                  igazgató

 

 

 

2017. június 15.

BLSZSZK - Webmail -

Eseménynaptár

September 2017
M T W T F S S
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Névnap

2017. szeptember 20. szerda
Friderika
A Nap kel 06:34-kor,
nyugszik 18:54-kor.

Holnap
Máté, Mirella
napja lesz.

Statisztika

Ma82
Tegnap90
Ezen a héten283
Ebben a hónapban2619
Összes519402

IP címe: 54.162.10.211 Látogató Infói: Unknown - Unknown 2017. szeptember 20. (szerda) 14:44

Vendég : 44 vendég jelen Tagok : Nincsenek tagok jelen

Mozanapló

Keresés az oldalon

Képzéseink

  • DSC_0398.JPG
  • DSC_0401.JPG
  • DSC_0416.JPG
  • DSC_0465.JPG
  • DSC_0471.JPG
  • DSC_0472.JPG
  • P1180025.JPG
  • P1180037.JPG
  • P1180405.JPG
  • P1180460.JPG
  • P1180464.JPG
  • P1180473.JPG
  • P1180486.JPG
  • P1190667.JPG
  • P1190673.JPG
  • P1190676.JPG
  • P1190685.JPG
  • P1190689.JPG
  • P1190691.JPG
  • P1190694.JPG
Salgótarjáni SzC Borbély Lajos Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 3104 Salgótarján, Csokonai út 21-29. Tel: (32) 887-600; Fax: (32) 887-620; E-mail:borbely@blszszk.hu