Tartalom
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK.. 5
A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK 12
AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA.. 13
Mit tartalmazzon a házirend?. 13
Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell13
Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet17
A házirend célja és feladata. 19
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása. 25
Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások. 28
A tanulók tantárgyválasztása. 33
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai34
Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módja, ideje:35
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,36
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. 36
A tanulók mulasztásának igazolása. 37
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések. 38
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése. 40
A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok. 40
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába. 42
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai42
A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA.. 90
A tanulmányok alatti vizsgák – a vizsgatárgyak részei43
A vizsgatárgyak részei és követelményei44
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 45
2012. szeptember 1-jén hatályba léptek a középiskolák életét meghatározó legfontosabb új jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései:
25. § (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.
(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.
(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szak-alkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.
32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:
f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,
g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,
i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
36. § (4) (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,
c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető,
46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.
(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
d) a házirend elfogadása előtt.
50. § (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.
70. § (2) A nevelőtestület
g) a házirend elfogadásáról,
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.
72. § (5) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
83. § (2) A fenntartó
i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.
85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletházirenddel kapcsolatos rendelkezései:
5. §(1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni
a)a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,
b)a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,
c)a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,
d)a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,
e)a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
f)a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,
g)elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,
h)az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg
a)a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,
b)az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,
c)a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,
d)a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,
e)a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,
f)az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét,
g)az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.
16. §(3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.
24. §(6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.
A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni.
51. §(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
b)a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
c)a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.
82. §(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
117. §(1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.
120. §(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével.
121. §(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
122. §(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.
129. §(1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.
2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez
JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről
Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései:
8. §18(4)21 Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a)tartósan beteg,
b)a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
c)22három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
d)nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy
e)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
(7) Az iskola a (4) bekezdés a)–f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.
(8)27 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.
243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
9. §(5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. (Hatályos: 2012. augusztus 31-ig)
Az intézményi szabályzatok – közöttük természetesen a házirend – elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős.
A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el.
A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra.
A házirend elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét.
A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Amennyiben a fenntartónak egyetértési joga van a házirend elfogadásakor, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben – vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában – a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
Az iskolai házirend feladata, hogy meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait.
Az iskolai házirendnek tartalmaznia kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak:
a) Vannak olyan kérdések, amelyekről a jogszabályok tételesen előírják, hogy ezekkel minden iskolai házirendben foglalkozni kell. Ezekre a kérdésekre minden iskolában helyi szabályt kell alkotni.
b) A házirendben szabályozandó kérdések másik körében a jogszabályok az iskolák számára csak biztosítják a lehetőséget, hogy az intézmények bizonyos problémákra helyi szabályokat állapítsanak meg, de ezzel nem kötelező élni
c) Az iskolai házirendben meg kell fogalmazni a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok végrehajtásának és a kötelességek gyakorlásának a helyben gyakorolható módszereit, technikáit és eljárásait.
A tanulói jogok gyakorlásával összefüggő szabályok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza meg a házirend feladatát:
„Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.”
(A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdés)
Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján minden iskola házirendjében szabályozni kell az alábbi kérdéseket:
§ a tanulói jogokat milyen módon lehet gyakorolni; illetve – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a tanulói kötelezettségeket milyen módon kell végrehajtani [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];
§ az iskola által elvárt viselkedés szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (2) bekezdés];
§ annak szabályait, hogy a tanuló – életkorához és fejlettségéhez, valamint iskolai elfoglaltságához igazodva; pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – miképpen működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásban [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46. § (1) bekezdés];
§ a diákkörök létrehozásának szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48. § (1) bekezdés];
§ a tanuló jutalmazásának módjait a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. § (1) bekezdés];
§ a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés];
§ a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés],
§ az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (1) bekezdés],
§ a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés és 16. § (3) bekezdés],
§ az iskolai tanulói munkarendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];
§ a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];
§ a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];
§ az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];
§ az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § (2) bekezdés];
§ a helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának részletes szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 24. § (6) bekezdés];
§ a tanuló mulasztásának – foglalkozásról való távolmaradásának, betegségének – valamint késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés];
§ az egészséges életmódra vonatkozó szabályokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. § (2) és (10) bekezdés];
§ a védő, óvó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. melléklet];
§ a normatív kedvezmények alapján járó ingyenes tankönyv ellátáson túl benyújtott további igények elbírálásának módját [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (7) bekezdés];
§ a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések meghatározását [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8.§ (8) bekezdés].
Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a házirendben szabályozni lehet az alábbi kérdéseket:
A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
HÁZIRENDJE
mely a tanulói jogok gyakorlásának,
illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazzaa magasabb jogszabályok előírásai alapján.
1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
4. Ez a házirend 2013. év szeptember hó 01. napján lép hatályba.
1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.blszsz.hu
· az iskola fenntartójánál.
4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni.
· a szülőket szülői értekezleten.
· a szülőkkel szülői értekezleten.
7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadónapján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy
A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:
· tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);
· kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.);
· érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.);
· tájékozódási jog(A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);
· véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
· részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);
· választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);
· kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);
· javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
· használati jog(Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);
· szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján
– kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.);
· jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);
· nyilvánossághoz való jog(A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);
· vallásgyakorlással összefüggő jog (Atanuló szabadon gyakorolhatja vallását)
Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.
1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
· osztálytitkár,
· két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,
1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy.
4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti.
4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév október hónapjában az iskola igazgatója a felelős.
3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást adaz iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.
5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
· az iskola igazgatója
o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,
o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
o az iskola honlapján
· valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják.
3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
· az iskola igazgatója
o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,
o az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja,
· az osztályfőnökök:
o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
· szóban:
o egyéni megbeszéléseken,
o a családlátogatásokon,
o a szülői értekezleteken,
o a nevelők fogadó óráin,
o a nyílt tanítási napokon,
o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,
· ellenőrző könyvben.
7. Aszülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
8. Aszülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz.
9. Aszülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.
1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.30 órától délután 16.30 óráig vannak nyitva.
2. Az iskolába a tanulóknak reggel legkésőbb az óra megkezdése előtt 5 perccel kell megérkezniük.
3. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni.
4. A tanítási órák ideje negyvenöt perc.
5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA |
AZ ÓRA IDŐPONTJA |
RÖVIDÍTETT ÓRÁK |
0. óra |
7.15 – 7.55. |
7.15-7.45 |
1. óra |
8.00 – 8.45. |
8.00-8.30 |
2. óra |
8.55 – 9.40. |
8.40-9.10 |
3. óra |
9.50 – 10.35. |
9.20-9.50 |
4. óra |
10.50 – 11.35. |
10.00-10.30 |
5. óra |
11.45 – 12.30. |
10.40-11.10 |
6. óra |
12.40 – 13.25. |
11.20-11.50 |
7. óra |
13.35 – 14.20. |
12.00-12.30 |
8. óra |
14.30 – 15.15. |
12.40-13.10 |
9. óra |
15.25 – 16.10. |
13.20-13.50 |
6. A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.45. óra közötti időben –legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani.
7. A tanítási órák kezdete előtt az osztályoknak a tantermek előtt illetve a kollégiumi aulában kell várakozniuk.
8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el.
9. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
10. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk.
11. A tanulók tanítási napokon a hivatalos ügyeiket a nyilvántartó irodában hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00-ig, pénteken 8.00-12.00-ig az óraközi szünetekben, illetve a tanórák után intézhetik.
12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.
14. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
15. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja.
16. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek:
· az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
· az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
· a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
· az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.
1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
Hagyományőrző tevékenységekAz iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása.
Diákönkormányzat.A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.
Diákétkeztetés.A tanulók számára – igény esetén –ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni.
A tehetséggondozóés felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
Iskolai sportkör.Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök.A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók.A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.
Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok).Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.
Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.
Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (a lehetőségekhez mérten) osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
Szabadidős foglalkozások.A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
Iskolai könyvtár.A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás.Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
- 9. évfolyam 10 óra
- 10. évfolyam 20 óra
- 11. évfolyam 20 óra
4. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején lehet jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
5. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a fejlesztőpedagógus és a szaktanár jelöli ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
6. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell.
7. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 12.30. órától 16.00. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.
1. A tanuló kötelessége, hogy:
· óvja saját maga testi épségét, egészségét;
· óvja társai testi épségét, egészségét;
· elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;
· betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
· azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
· azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;
· megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
· rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
· a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
· a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
· a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti 5 alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban.
· fogászat: évente egy alkalommal,
· szemészet: évente egy alkalommal,
· általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal,
· a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,
· a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a kilencedik évfolyamba lépők, illetve 12. évfolyamból szakmát választók körében
6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente egy alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.
2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.
3. A tanulók szülői beleegyezéssel, minden év május 20-ig írásban adhatják le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntésüket az osztályfőnöknek.
4. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
5. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
Tanulmányok alatti vizsga fogalma: Tanulmányok alatti vizsgának minősül az
osztályozóvizsga,
a különbözeti vizsga,
a pótló vizsga,
a javítóvizsga.
Osztályozóvizsga a következő esetekben tehető:
Félév vége és év vége előtt osztályozóvizsgát tehet a tanuló, ha:
magántanuló, külföldi tanulmányokat folytat
előrehozott érettségi vizsgát tesz egy vagy több tantárgyból
engedélyt kapott arra, hogy a tárgy (vagy tárgyak) követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen
hiányzása miatt nem volt osztályozható és a nevelőtestület a vizsgát engedélyezte
Tanulmányok alatti vizsgák időpontja:
Javítóvizsga csak a tanév végén tehető, és legfeljebb 3 tantárgyból, augusztus 15. és 31. között.
Osztályozóvizsga intézményünkben előrehozott érettségi vizsga miatt az október-novemberi és a május-júniusi érettségi vizsgák megkezdése előtti két kijelölt időszakban tehető.
· Osztályozóvizsga magántanulók és hiányzás miatt nem osztályozható tanulók számára: január 1-2. hete és június 1-2. hetében tehető.
A vizsga reggel 8.00 óra előtt nem kezdhető és legfeljebb 17.00 óráig tarthat.
Határideje: az érettségi jelentkezési határidő utolsó napja
Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága:
A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú bizottság előtt kell tenni. Lehetőség szerint a 3 főből 2 tag a vizsgatárgyat tanító szakos tanár.
A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.
A vizsgaelnök felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért a 20/2012. EMMI-rendelet 66.§-(1) bekezdése szerint.
A vizsgabizottságban kérdező tanár csak az lehet, aki a NKT. 3. melléklete szerint a tárgyat taníthatja.
A vizsgát az igazgató készíti elő és felel a megfelelő előkészítésért és lebonyolításért a 20/2012. EMMI-rendelet 66.§ (3) bekezdésnek megfelelően.
Az írásbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok:
Egy napon maximum 3 írásbeli vizsga szervezhető egy tanuló számára.
A vizsgák között 10-30 perc pihenőidőt kell biztosítani.
Egy tárgyból az írásbeli vizsga időtartama maximálisan 60 perc lehet.
Az írásbeli vizsga lebonyolításáról, a segédeszközökről, a rendkívüli események, szabálytalanságok, a jegyzőkönyvek kezeléséről, a dolgozatok kijavításáról a 20/2012. EMMI-rendelet 67.§ - 69.§ rendelkezik.
SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően kedvezményekben részesülnek.
Az írásbeli feladatlapot a javítótanárnak a szóbeli vizsga megkezdésének időpontjáig ki kell javítania.
A szóbeli vizsgára vonatkozó általános szabályok:
Egy napon egy tanulónak maximum 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.
A vizsgateremben egyidejűleg maximum 6 vizsgázó tartózkodhat.
A vizsgázó számára 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több.
A vizsgázó önállóan felel, vizsgáztató kérdéseket tehet fel, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy súlyos hibát ejtett.
Ha a felelt nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A póttételre adott pontszámot meg kell felezni.
Két szóbeli felelet között 15 perc pihenőidőt kell biztosítani.
A vizsgára történő megjelenésről, a tételhúzásról, a segédeszközökről, a szabálytalanságokról, a jegyzőkönyv vezetéséről részletesen a 20/2012.EMMI-rendelet 70.§ - 71.§-a rendelkezik.
SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók a szakvélemény alapján hozott igazgatói engedélynek megfelelően a szóbeli vizsgán kedvezményekben részesülnek
A tanulmányok alatti vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a Házirend 1. sz. melléklete, valamint a Pedagógiai Program tartalmazza.
1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
· az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
· az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
· a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
· az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
· osztályonként két-két hetes,
· portai tanulói ügyeletesek,
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
· az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;
· ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;
· az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük.
1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell.
2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – csak az iskola igazgatója adhat.
3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
4. A mulasztó tanuló a megjelenést követő első osztályfőnöki órán
· három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,
· egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással
igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét az osztálynaplóba bejegyzi. Ennek összesítését, illetve igazolt vagy igazolatlan mivoltát, az osztályfőnök végzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
· példamutató magatartást tanúsít,
· vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
· vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
· vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
· vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesíti.
· szaktanári dicséret,
· osztályfőnöki dicséret,
· igazgatói dicséret,
· nevelőtestületi dicséret.
· szaktárgyi teljesítményért,
· példamutató magatartásért,
· kiemelkedő szorgalomért,
· példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.
· tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
· vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,
· vagy igazolatlanul mulaszt
büntetésben részesül.
· szaktanári figyelmeztetés,
· osztályfőnöki figyelmeztetés,
· osztályfőnöki intés,
· igazgatói figyelmeztetés,
· igazgatói intés,
· az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
· az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
· a szándékos károkozás;
· az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
· ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.
2. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyen könyvekre.
Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.
3. Az igazgató a felmérés eredményéről minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot.
4. A szülőknek a kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:
- a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás
- tartós beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás
- a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és a rehabilitációs bizottság szakvéleménye
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.
5. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.
6. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.
a. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
b. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokonszükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.
c. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.
1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2. A házirend tervezetét megvitatja az iskolai diákönkormányzat vezetősége, a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.
5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését.
7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.
8. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.
TANTÁRGY |
ÍRÁSBELI |
SZÓBELI |
GYAKORLATI |
VIZSGA |
|||
Magyar nyelv és irodalom |
|
X |
|
Idegen nyelvek |
X |
X |
|
Matematika |
X |
X* |
|
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek |
|
X |
|
Etika |
|
X |
|
Biológia – egészségtan |
|
X |
|
Fizika |
|
X |
|
Kémia |
|
X |
|
Földrajz |
|
X |
|
Művészetek* (vizuális kultúra) |
|
|
X |
Művészetek* (ének zene) |
|
X |
|
Informatika |
|
X |
X |
Testnevelés és sport |
|
|
X |
Magyar - Kommunikáció |
|
X |
|
Társadalomismeret |
|
X |
|
Természetismeret |
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg mindkét tagintézmény tanulói számára:
Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga számonkérési módjai: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák. Az egyes vizsgarészeken elért eredmények 50-50%-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során.
A vizsga teljesítményének százalékos értékelése:
0% – 19% elégtelen
20% – 39% elégséges
40% – 59% közepes
60% – 79% jó
80% – 100% jeles
Matematika*
Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló-vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll, azzal a megkötéssel, hogy a az osztályozó vizsga kivételével a szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell letenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán legalább 13%-ot elért, de nem érte el a 26%-ot.
A szóbeli vizsgán az írásbeli vizsgapontszám fele szerezhető (például 100 pontos írásbeli vizsga esetén 50 pont)
Az osztályzat megállapításánál a következő százalékos értékelést alkalmazzuk:
82% – 100% jeles
66% – 81% jó
46% – 65% közepes
26% – 45% elégséges
0% – 25% elégtelen
9.
Magyarország Európában
Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók
A tudás és az iskola szerepe a társadalomban
Egyén és társadalom
Média és társadalom
Intézményeink működése
Múlt és jelen képekben és szövegekben
Múlt és jelen képekben és szövegekben
A tanulók teljesítményének a mérése
10.
A tanulók teljesítményének a mérése
A világkép
A társadalmi normák – szokások és törvények
A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés
Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek
Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédai
A civil társadalom – érdekvédelem
Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás
A tanulók teljesítményének a mérése
9.
Kommunikáció, tömegkommunikáció
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
Szövegértés, szövegalkotás
Helyesírási ismeretek
10.
Szövegértés, szövegalkotás
Helyesírási ismeretek
A szöveg
Stilisztikai alapismeretek
Jelentéstan 8
11.
Kommunikáció
Retorika
Általános nyelvészetiismeretek
Pragmatikai ismeretek
Szövegalkotás
12.
Nyelv és társadalom
Nyelvtörténet
Ismeretek a nyelvről
Szövegalkotás
9.
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
Világirodalom – antik római irodalom
Világirodalom – Biblia
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)
Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel
Középkori nyelvemlékek
Janus Pannonius portréja
Balassi Bálint portréja
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
10.
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
Életmű – Petőfi Sándor
Látásmód – Jókai Mór
11
Életmű – Arany János
Színház–és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája
Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után(19. sz. második fele)
Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében
Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán
Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
Életmű – Ady Endre
Portré – Móricz Zsigmond
Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd
Életmű – Kosztolányi Dezső
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
Életmű – Babits Mihály
12.
Életmű – József Attila
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban
Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése
Portré – Radnóti Miklós
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László
Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából(választható szerzők, művek)
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból(választható szerzők, művek)
Regionális kultúra
Az irodalom határterületei
9.
Az őskor és az ókori Kelet
Az ókori Hellász
Az ókori Róma
A középkor
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
10.
A világ és Európa a kora újkorban
Magyarország a kora újkorban
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora
Az újjáépítés kora Magyarországon
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon
11.
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora
A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon
Az első világháború és következményei
Európa és a világ a két világháború között
Magyarország a két világháború között
A második világháború
12.
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
Magyarország 1945–1956 között
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
A Kádár-korszak
A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
Társadalmi ismeretek
Állampolgári ismeretek
Pénzügyi és gazdasági kultúra
Munkavállalás
Rendszerező ismétlés
9.
Személyes vonatkozások, család
Ember és társadalom
10.
Környezetünk
Az iskola
A munka világa
11.
Életmód
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Utazás, turizmus
12.
Tudomány és technika
Gazdaság és pénzügyek
SZAKISKOLÁS:
9
A nyelvtanulás célja
Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?
Az iskola és barátaim
Én és a családom
Eszem-iszom, étkezés
Szabadidőmben
Végre itt a nyár! - projekttervek
10.
Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?
Az iskola és barátaim
Én és a családom
Az otthonom
Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás
Végre itt a nyár! – projekttervek
Válasszunk szakmát!
11.
Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket?
Az iskola és barátaim
Én és a családom
Az otthonom
Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás
Eszem-iszom, étkezés
Szabadidőmben
Válasszunk szakmát!
Végre itt a nyár! - projekttervek
9-10
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
2. Számtan, algebra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
4. Geometria
5. Valószínűség, statisztika
11-12
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
2. Számtan, algebra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
4. Geometria
5. Valószínűség, statisztika
Rendszerező összefoglalás
Gondolkodási és megismerési módszerek
Számtan, algebra
Valószínűség-számítás, statisztika
Geometria
Összefüggések, függvények, sorozatok
9-10
Tájékozódáségen-földön
A közlekedés kinematikaiproblémái
A közlekedés dinamikai problémái
A tömegvonzás
Mechanikai munka, energia, teljesítmény
Egyszerű gépek a mindennapokban
Mechanikai rezgésekés hullámok
Energia nélkül nem megy
A Nap
Energiaátalakító gépek
Hasznosítható energia, a hőtan főtételei
Vízkörnyezetünkfizikája
Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája
Globális környezetiproblémák fizikai vonatkozásai
A hangés a hangszerekvilága
Szikrák és villámok
Az elektromos áram
Lakások, házak elektromos hálózata
Az elektromos energia előállítása
Elemek, telepek
10.
Láthatatlan élővilág ‑ Mikrobák
A Zöld Birodalom‑ A növényekvilága
Akik benépesítik a Földet ‑ Az állatok világa
Kapcsolatokaz élők és élettelen között ‑ Élőlények és környezetük
Érthetjükőket? ‑ Az állatokviselkedése
Másfélmillió lépésMagyarországon... ‑ A Kárpát-medence élővilága
11.
Sejtjeinkben élünk ‑ A sejt
Szépség, erő, ügyesség‑ Az emberitest
Szorgos szerveink‑ A szervezet anyagforgalma
Védelmi vonalaink ‑ Az immunrendszerés a bőr
Egyensúly és alkalmazkodás‑ Az életműködések szabályozása
Vagyok, mint minden ember… ‑ Azemberegyéni és társas viselkedése
12.
Az élet kódja‑ A biológiaiinformációés átörökítése
Új kezdetek‑ Szaporodás, szexualitás
Kibontakozás ‑ Biológiai evolúció
Jövőnk a tét‑ Gazdálkodásésfenntarthatóság
9.
Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer
Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban
Anyagi rendszerek
A kémiai reakciók általános jellemzése
Sav-bázis folyamatok
Redoxireakciók
10.
Bevezetés: A szerves kémia tárgya
Szénhidrogének és halogénezett származékaik
Oxigéntartalmú szerves vegyületek
Szénhidrátok
Aminok, amidok és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek
Aminosavak és fehérjék
Nukleotidok és nukleinsavak
Szerves kémiai számítások
11.
Elektrokémia
Szervetlen kémiai bevezető
Nemesgázok
Hidrogén
Halogének
Az oxigéncsoport
Nitrogéncsoport
Széncsoport
A fémek általános jellemzése
Az s-mező fémei
A p-mező fémei
A d-mező fémei
Szervetlen kémiai számítások
12.
Kémia körülöttünk és bennünk
A kémia hatása az emberi civilizáció fejlődésére
A kémia előtt álló nagy kihívások
Az érettségi követelmények által előírt kísérletek gyakorlása
Az érettségi követelmények által előírt számítási feladatok gyakorlása
Tanulmányi kirándulás
11.
Alapvető etika
Korunk kihívásai
Egyén és közösség
9. szakközép
A Föld kozmikus környezete
A földi tér ábrázolása
A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
A légkör földrajza
A vízburok földrajza
A földrajzi övezetesség
10. szakközép
Társadalmi folyamatok a 21. század elején
A világgazdaság jellemző folyamatai
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
11. szakközép
A Föld kozmikus környezete
Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.
Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek, űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése.
A műholdak gyakorlati jelentőségének példái.
A földi tér ábrázolása
Távérzékelés és térinformatika
A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák.
A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján.
A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban.
Földtörténet: A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása.
A légkör földrajza
Időjárás, időjárási frontok
A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége:
A légszennyezés következményei:
A vízburok földrajza
A vízburok mint gazdasági erőforrás:
A vízburok környezeti problémái:
A földrajzi övezetesség
12. szakközép
Társadalmi folyamatok a 21. század elején
Demográfiai folyamatok a 21. század elején
A népesség összetétele
Településtípusok – urbanizáció
A világgazdaság jellemző folyamatai
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság
Integrációs folyamatok
A monetáris világ
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Az Európai Unió
A területi fejlettség különbségei Európában
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
Ázsia regionális földrajza
Amerika regionális földrajza
Afrika regionális földrajza
Ausztrália regionális földrajza
Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
Demográfiai és urbanizációs válság
A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei
A környezet-és a természetvédelem feladatai.
Négy évfolyamos képzés
Testnevelés
Az osztályozó vizsga képességszintjeinek követelményei különbözőek fiúk és leányok
számára.
Minden évfolyamon teljesíteni kell:
30m-es futás, 60m-es futás, 1200m-es futás, medicinlabda dobás, karhajlítás, 4 perces
felülés, helyből távolugrás, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás,
9. évfolyam
·Kosárlabda: elindulás, megállás, szlalom pályán labdavezetés.
·Röplabda: kosár- alkarérintés, érintések kör közepén állva, nem léphet ki a körből.
·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása.
·szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás
-3-as lépés,érintőlépés - mérleg- leugrás.
korlát: alaplendület, saslengés 5db.
gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, leugrás.
·Atlétika: magasugrás lépő vagy hasmánt technika vagy távolugrás, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.
·Kötélmászás.
10. évfolyam
·Kosárlabda: önindítás, jobb –baloldalról fektetett dobás.
·Röplabda: alsó nyitás, felső nyitás, páros gyakorlatok.
·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás,
mérlegállás, tigrisbukfenc, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása.
·Szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben,
gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés - mérlegforduló
- leugrás,
korlát: alaplendület, saslengés,
- terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés,
hátsófüggés, bicskaleugrás.
·Atlétika:lépő technikával végrehajtott magasugrás vagy távolugrás guggoló technika, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.
·Kötélmászás, fiúknak függeszkedve.
11. évfolyam
·48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak.
·Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura
lövés.
·Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés.
·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás,
mérlegállás,tigrisbukfenc, cigánykerék összefüggő talajgyakorlat.
·szekrényugrás: guggoló átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak,
fiúknak hosszában,
gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés-mérlegforduló
- leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra,
gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre bicskaleugrás.
·Atlétika: magasugrás vagy távolugrás, tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy
súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt.
12. évfolyam
·48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak.
·Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura
lövés, átlövés, húzás
·Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés, átadás, kezelés,
·Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, összefüggő talajgyakorlat bemutatása.
tigrisbukfenc, cigánykerék, fejen-átfordulás, összefüggő talajgyakorlat.
·Szekrényugrás: guggoló-átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak,
fiúknak hosszában terpeszátugrás,
gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés, gurulóátfordulás előre –mérlegforduló-leugrás,
korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, hátul támasz, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra,
gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre terpeszleugrás.
·Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt.
9. évfolyam
·Őskor, ókor és középkor zenéje
·Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök
·Népzene stílusjegyei
·Zeneelmélet (ritmusértékek, előjegyzések, hangnemek és hangközök)
·Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök.
·Zenei korszakok jellemzői (Reneszánsz, Barokk, Bécsi klasszika, Romantika,
Liszt Ferenc, Erkel Ferenc)
·XX. sz. zenei irányzatai, kortárs művészet
( Bartók Béla, Kodály, Zoltán, Schönberg, Berg, Sztravinszkij és kortárs zeneszerzők élete
·Jazz jellegzetes műfajai (George Gershwin), könnyűzene napjainkban. Táncok a zenetörténetben
9.
1. Az informatikai eszközök használata
2. Alkalmazói ismeretek
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
6. Könyvtári informatika
10.
2. Alkalmazói ismeretek
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése
4. Infokommunikáció
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
4.3. Médiainformatika
5. Az információs társadalom
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
11.
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése
5. Az információs társadalom
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
12.
2. Alkalmazói ismeretek
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
4. Infokommunikáció
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
4.3. Médiainformatika
6. Könyvtári informatika
34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
11371-12 Biztonságos munkavégzés |
Biztonságos munkavégzés alapjai |
Munka- és tűzvédelem |
|
Környezetvédelmi- és technológiai szabályok |
|
Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája |
|
Biztonságos munkavégzés gyakorlata |
|
Faipari szerszámok,eszközök biztonságtechnikája |
|
Faipari alapgépek biztonságtechnikája |
|
Munkabiztonság |
|
10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás |
Faipari szakmai és gépismeret |
Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel |
|
Fűrészelés és keresztmetszet- megmunkálás gépei és szerszámai |
|
Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése |
|
Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái |
|
Faipari szakmai gyakorlat |
|
Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel |
|
Fűrészelés és keresztmetszet- megmunkálás gépei és szerszámai |
|
Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése |
|
Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái |
|
10225-12 Asztalosipari szerelés |
Asztalosipari szerelési ismeretek |
Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése |
|
Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése |
|
Helyszíni szerelési feladatok |
|
Asztalosipari szerelési gyakorlat |
|
Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése |
|
Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése |
|
Helyszíni szerelési feladatok |
|
10226-12 Asztalosipari termékek gyártása |
Szerkezettan-szakrajz és technológia |
Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete |
|
Épületasztalos termékek típusai, szerkezete |
|
Asztalosipari termékek készítésének technológiája |
|
Lapszerkezetű termékek gyártása |
|
Ragasztás, felületkezelés technológiája |
|
Asztalosipari szakmai gyakorlat |
|
Asztalosipari termékek típusai, készítése |
|
Lapszerkezetű termékek gyártása |
|
Ragasztás, felületkezelés technológiája |
|
10228-12 Gépkezelés |
Gépkezelési ismeretek |
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai |
|
Lapanyagok megmunkálása |
|
Felületkezelés gépei, berendezései |
|
Gépkezelési gyakorlat |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10228-12 Gépkezelés |
Faipari megmunkálás gépei, szerszámai |
Lapanyagok megmunkálása |
|
Felületkezelés gépei, berendezései |
|
10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok |
Faipari szakrajz |
Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések |
|
Ábrázolási módok, rajzok fajtái |
|
Fakötések ábrázolása |
|
Gyártáselőkészítési ismeretek |
|
Anyagismeret |
|
Műszaki dokumentáció |
|
Vállalkozásműködtetés |
|
Számítástechnika a faiparban |
54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A(Z)XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok |
Közlekedési ismeretek |
Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak |
|
A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája |
|
A járművek menetellenállásai |
|
Műszaki rajz |
|
Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás |
|
Metszeti ábrázolás |
|
Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések |
|
Jelképes ábrázolás |
|
Mechanika |
|
Merev testek általános statikája |
|
Síkbeli egyensúlyi szerkezetek |
|
Szilárdságtan |
|
Kinematika-kinetika |
|
Gépelemek-géptan |
|
Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások |
|
Rugók és lengéscsillapítók |
|
Csövek és csőszerelvények |
|
Tengelyek |
|
Csapágyazások |
|
Tengelykapcsolók |
|
Fékek |
|
Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok |
|
Technológiai alapismeretek |
|
Alapfogalmak |
|
Fémes szerkezeti anyagok |
|
Nemfémes szerkezeti anyagok |
|
Öntészet, melegalakítások, hőkezelések |
|
Kötések |
|
Forgács nélküli hidegalakítások |
|
Forgácsolás |
|
Felújítási technológiák |
|
Anyag és hibakereső vizsgálatok |
|
Szereléstechnika |
|
Elektrotechnika-elektronika |
|
Villamos alapfogalmak |
|
Egyenfeszültségű áramkörök |
|
Váltakozó áramú áramkörök |
|
Villamosgépek |
|
Szűrő áramkörök és póluselmélet |
|
Félvezetők és alkalmazásuk |
|
Száloptika, elektronikus kijelzők |
|
Digitális áramkörök |
|
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok |
Karbantartási gyakorlatok |
Mérés és előrajzolás |
|
Megmunkálás I. |
|
Kötések |
|
Megmunkálás II. |
|
Anyagvizsgálatok |
|
Szerelés |
|
Mérési gyakorlatok |
|
Villamos méréstechnikai alapismeretek |
|
Egyenáramú villamos alapmérések |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok |
Váltakozóáramú villamos alapmérések I. |
Váltakozóáramú villamos alapmérések II. |
|
11499-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11498-12 Foglalkoztatás II. |
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
témakör 5 |
|
10418-12 Járműkarbantartás |
Járműkarbantartás |
Dokumentációs ismeretek |
|
Ápolási és szervizműveletek |
|
Gépkocsi vizsgálati műveletek |
|
Gazdasági ismeretek |
|
Adózási ismeretek |
|
Munkajogi ismeretek |
|
Gazdasági társaságok |
|
Járműkarbantartás gyakorlata |
|
Dokumentációs ismeretek |
|
Ápolási és szervizműveletek |
|
Gépkocsi vizsgálati műveletek |
|
10421-12 Autószerelő feladatai |
Gépjármű-szerkezettan |
Otto-motorok szerkezete, működése |
|
Dízelmotorok szerkezete, működése |
|
Motorok hűtése, kenése |
|
Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei |
|
Erőátviteli berendezések |
|
Futóművek, kormányberendezések |
|
Fékrendszerek |
|
Gépjármű-villamosságtan |
|
A gépjármű villamos hálózata |
|
Villamos energia ellátás |
|
Fogyasztók |
|
Motorok elektronikus irányítása |
|
Szerelési gyakorlat |
|
Motorok |
|
Erőátviteli berendezések |
|
Futóművek és kormányberendezések |
|
Fékrendszerek |
|
Elektromos berendezések szerelése |
|
10422-12 Járműdiagnosztika |
Járműdiagnosztika |
Motordiagnosztika |
|
Futómű- és fékdiagnosztika |
|
Villamos berendezések diagnosztikája |
|
Járműdiagnosztika gyakorlata |
|
Motordiagnosztika |
|
Futómű- és fékdiagnosztika |
|
Villamos berendezések diagnosztikája |
55 525 01AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10423-12 Járműfenntartási feladatok |
Gépjárműszerkezetek |
Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai. |
|
Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók. |
|
Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata. |
|
A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata. |
|
A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata. |
|
Szakmai számítások |
|
Motorjellemzők számítása |
|
Hajtóműjellemzők számítása |
|
Villamos jellemzők számítása |
|
Gépjárműfenntartás gyakorlata |
|
Dokumentációs ismeretek |
|
Ápolási és szervizműveletek |
|
Gépkocsi-vizsgálati műveletek |
|
10424-12 Járműfenntartási üzemvitel |
Veszélyes anyagok kezelése |
Hulladékgazdálkodás |
|
Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása |
|
Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás |
|
Vállalkozási ismeretek |
|
Adózási ismeretek. számlakészítés |
|
Munkajogi ismeretek |
|
Gazdasági társaságok |
|
Műszaki dokumentációs ismeretek |
|
Műszaki dokumentáció készítése |
|
Ügyfélkapcsolat |
|
Eszközkarbantartás |
|
Számítástechnika gyakorlat |
|
A rajzoló program bemutatása |
|
Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése |
|
Szakmai összeállítási rajzok rajz-olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása |
|
10425-12 Korszerű járműtechnika |
Korszerű járműtechnika |
Gépjárművek belső- és külsőkapcsolati rendszerei, informatikai hálózatai |
|
Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek. |
|
Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei |
|
Alternatív hajtású járművek |
|
Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései |
|
Korszerű járműtechnika gyakorlat |
|
Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása |
|
Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása |
|
Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása |
|
Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat |
|
Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat |
|
Elektronikai mérések gyakorlat |
|
Klímatechnika gyakorlat |
54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A XVIII. FAIPAR ÁGAZATHOZ
Szakmai követelmény-modul |
Tantárgyak,témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II.
|
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) |
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
11371-12 Biztonságos munkavégzés |
Biztonságos munkavégzés alapjai |
Munka- és tűzvédelem |
|
Környezetvédelmi- és technológiai szabályok |
|
Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája |
|
Biztonságos munkavégzés gyakorlata |
|
Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája |
|
Faipari alapgépekbiztonságtechnikája |
|
Munkabiztonság |
|
10232-12 Faipari alapanyagok |
Faipari alapanyag ismeret |
Faanyagismeret I. |
|
Faanyagismeret II. |
|
Szárítás-gőzölés |
|
Laptermékek |
|
Fűrészipari ismeretek |
|
Anyaggazdálkodási feladatok |
|
Faipari alapanyag gyakorlat |
|
Fűrészipari gyakorlat |
|
10230-12 Bútoripari termékek |
Bútoripari szakrajz |
Ábrázoló geometria-szakrajz |
|
Fakötések, alapszerkezetek |
|
Bútor szerkezettan-szakrajz I. |
|
Bútor szerkezettan-szakrajz II. |
|
Bútor szerkezettan-szakrajz III. |
|
Bútorgyártástan |
|
Faipari gépek és szerszámok |
|
Bútorgyártás ismeret I. |
34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11497-12 Foglalkoztatás I |
Foglalkoztatás I |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11499-12 Foglalkoztatás II |
Foglalkoztatás II |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
10101-12 Építőipari közös tevékenységazonosító száma megnevezése |
Építőipari alapismeretek
|
Szakmai munka-és balesetvédelem |
|
Építési alapismeretek |
|
Munkajogi és vállalkozási ismeretek |
|
Építőipari alapismeretek gyakorlat |
|
Építési alapismeretek |
|
Műszaki rajz |
|
Épületfizika |
|
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák |
Falfelület festése, díszítése |
Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete |
|
Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete |
|
Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz |
|
Szakszámítás |
|
Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata |
|
Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése |
|
Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal |
|
Különleges festési technikák, díszítések |
|
10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken |
Mázolás |
Alapfelületek vizsgálata |
|
Mázolás technológiája, szakszámítása |
|
Mázolóanyagok, segédanyagok |
|
Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete |
|
Mázolási munkák gyakorlata |
|
Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése |
|
Mázolás készítése különböző felületeken |
|
Mázolási munkák díszítési műveletei |
|
10105-12 Tapétázási munkák |
Tapétázási munkák |
Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei |
|
Díszítési technológiák |
|
Szakszámítás |
|
Anyagismeret |
|
Tapéták csoportosítása, gyártásismerete |
|
Tapétázási munkák gyakorlata |
|
Felület előkészítés, előkezelés |
|
Ragasztóanyagok alkalmazása |
|
|
Tapétázás, díszítés |
34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem |
Munkavédelem |
Munkabiztonság |
|
Tűzvédelem |
|
Környezetvédelem |
|
Elsősegélynyújtás gyakorlata |
|
Elsősegélynyújtás alapjai |
|
Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban |
|
Sérülések ellátása |
|
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok |
Gépészeti alapozó feladatok |
Műszaki dokumentációk |
|
Gépészeti alapmérések |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
|
Fémek alakítása |
|
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata |
|
Műszaki dokumentációk |
|
Gépészeti alapmérések |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
|
Gépészeti alapismeretek |
|
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések |
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat |
Szakmai anyagismeret |
|
Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok |
|
Mérőeszközök, mérőberendezések |
|
Anyagvizsgálat gyakorlata |
|
Roncsolásos anyagvizsgálatok |
|
Roncsolásmentes anyagvizsgálatok |
|
Mérőeszközök használata |
|
10174-12 Esztergályos feladatok |
Esztergálás |
Az esztergálás eszközei |
|
Az esztergálás technológiája |
|
CNC programozás |
|
Esztergálás gyakorlata |
|
Az eszközök használata |
|
Az esztergálás gyakorlata |
|
CNC esztergálás |
|
10176-12 Marós feladatok |
Marás |
A marás eszközei |
|
A marás technológiája |
|
CNC programozás |
|
Marás gyakorlata |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10176-12 Marós feladatok |
Az eszközök használata |
A marás gyakorlata |
|
CNC marás technológiája |
|
10175-12 Köszörűs feladatok |
Köszörülés |
Köszörülés eszközei |
|
Köszörülési technológiák |
|
CNC programozás |
|
Köszörülés gyakorlata |
|
Eszközök használata |
|
Köszörülési technológiák alkalmazása |
|
CNC köszörülés |
52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelmény-modul |
Tantárgyak,témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) |
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
11486-12 Szépségszalon üzemeltetése |
Szakmai etika és kommunikáció |
Szolgáltatás etika |
|
Kommunikációs alapismeretek |
|
Kommunikáció a szépségiparban |
|
Munka - és környezetvédelem |
|
Munka- és tűzvédelem a szépségiparban |
|
Környezetvédelem a szépségiparban |
|
Elsősegélynyújtás |
|
Vállalkozás és marketing |
|
Vállalkozási alapismeretek szépségiparban |
|
Marketing alapismeretek a szépségiparban |
|
Marketing ismeretek alkalmazása |
|
Szakmai Informatika |
|
Informatikai alapismeretek |
|
Internet használat |
|
Dokumentum szerkesztés |
|
11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek
|
Szépészeti szakmai ismeretek |
Anatómiai alapismeretek 1. |
|
Anatómiai alapismeretek 2. |
|
A bőr elemi elváltozásai, bőr-, haj-,köröm-, kéz elváltozásai |
|
Masszázs alapjai |
|
Divattörténeti ismeretek |
|
Általános művészettörténet |
|
Hajviselet történet |
|
A kozmetika története |
|
A kézápolás története |
|
Szabadkézi rajz |
|
Színelmélet |
|
Szépészeti általános anyagismeret |
|
Szépészeti anyagismeret 1. |
|
Szépészeti anyagismeret 2. |
|
Szépészeti anyagismeret 3. |
|
Szépészeti anyagismeret 4. |
|
Szakmai alapozó gyakorlat |
|
Alapsmink 1. |
|
Alapsmink 2. |
|
Alap masszázs technikák 1. |
|
Alap masszázs technikák 2. |
|
Hajfonások |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek |
Hajsodrások |
Hajszövések |
|
Egyszerű kozmetikai anyagok készítése |
|
10250-12 Kézápolás |
Kézápoló szakmai ismeretek |
Vendégfogadás,diagnosztizálás, kézápolás |
|
Manikűr 1. |
|
Manikűr 2. |
|
Kézápoló szakmai gyakorlat |
|
Előkészítés és kézápolás |
|
Manikűr 1. |
|
Manikűr 2. |
55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11242-12 Alaphajvágás |
Alaphajvágások gyakorlat |
Diagnosztizálás, előmunkálatok |
|
Férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások |
|
Női alaphajvágások és gyermekhajvágás |
|
Fodrász szakmai ismeretek 1. |
|
Diagnosztizálás, férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások |
|
Női alaphajvágások és gyermekhajvágás |
|
Művészetek 1. |
|
Hajviselettörténet |
|
Szabadkézi rajz |
|
11243-12 Frizurakészítés |
Frizurakészítés gyakorlat |
Férfi divathajvágás, szárítás |
|
Női divathajvágás, szárítás |
|
Konty, alkalmai frizura készítése; hajmunka |
|
Fodrász szakmai ismeretek 2. |
|
Frizuratervezés, férfi-és női divathajvágás, szárítás |
|
Női alkalmai frizura, hajhosszabbítási eljárások |
|
Fodrász anyagismeret |
|
Hajpakolók és anyagai |
|
Vegyszeres műveletek |
|
Művészetek 2. |
|
Művészettörténet |
|
Hajviselettörténet |
34 521 05 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem |
Munkavédelem |
Munkabiztonság |
|
Tűzvédelem |
|
Környezetvédelem |
|
Elsősegélynyújtás gyakorlata |
|
Az elsősegélynyújtás alapjai |
|
Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban |
|
Sérülések ellátása |
|
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok |
Gépészeti alapozó feladatok |
Műszaki dokumentációk |
|
Gépészeti alapmérések |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
|
Fémek alakítása |
|
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata |
|
Műszaki dokumentációk |
|
Gépészeti alapmérések |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
|
Gépészeti alapismeretek |
|
10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei |
Hegesztő alapismeretek |
Hegesztési alapismeretek I. |
|
Hegesztési alapismeretek II. |
|
A hegesztés műveletei |
|
Hegesztő alapgyakorlatok |
|
A hegesztés előkészítő műveletei I. |
|
A hegesztés előkészítő műveletei II. |
|
A hegesztés befejező műveletei |
|
10181-12 Hegesztési eljárások
|
Hegesztési ismeretek |
Termikus vágás, darabolás |
|
Gázhegesztés technológiája |
|
Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I. |
|
Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája II. |
|
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája |
|
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája |
|
Hegesztett kötések vizsgálata |
|
Hegesztési gyakorlatok |
|
Termikus vágás, darabolás |
|
Gázhegesztés technológiája I-II. |
|
Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. |
|
Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. |
|
Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. |
54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelmény-modul |
Tantárgyak,témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
10815-12 Információtechnológiai alapok |
Információtechnológiai alapok |
Bevezetés a számítógépes architektúrákba |
|
Szoftverismeretek |
|
Információtechnológiai biztonság alapjai |
|
Információtechnológiai gyakorlat |
|
Számítógép összeszerelése |
|
Telepítés és konfigurálás |
|
Megelőző karbantartás |
|
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció |
Munkaszervezési ismeretek |
Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése |
|
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció |
|
Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás |
|
Munkavégzés projektekben |
|
Pénzügyi, vállalkozási feladatok |
|
Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás |
|
Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás |
|
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése |
|
Munkaszervezés gyakorlat |
|
Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése |
|
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció |
|
Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás |
|
Munkavégzés projektekben |
|
Pénzügyi, vállalkozási feladatok |
|
Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás |
|
Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás |
|
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése |
|
10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés |
Adatbázis- és szoftverfejlesztés |
Programozás alapismeretek |
|
Adattípusok |
|
Programozás elemei |
|
Programozási tételek |
|
Adatstruktúrák |
|
Programtervezés |
|
Adatbázisok |
|
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat |
|
Programozási nyelvek |
|
Objektumorientált programozás |
|
Programozási nyelv „A” |
|
Állománykezelés |
|
Web-programozás alapjai |
|
Adatbázis fejlesztés |
|
Hálózati ismeretek I. |
|
Otthoni és kisvállalati hálózatok |
|
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) |
|
Hálózati ismeretek I. gyakorlat |
|
Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat |
|
|
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat |
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
témakör 3 |
|
témakör 4 |
||
11498-12 Foglalkoztatás I. |
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) |
|
témakör 1 |
||
témakör 2 |
||
témakör 3 |
||
témakör 4 |
||
10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások |
Hálózati operációs rendszerek |
|
Windows Server telepítése és üzemeltetése |
||
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése |
||
Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja |
||
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat |
||
Windows Server telepítése és üzemeltetése |
||
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése |
||
Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja |
||
10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete |
Hálózati ismeretek II. |
|
Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban |
||
Számítógép hálózatok tervezése és támogatása |
||
Hálózati ismeretek II. gyakorlat |
||
Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat |
||
Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat |
||
IT hálózat biztonság |
||
IT hálózat biztonság |
||
IT hálózat biztonság gyakorlat |
||
IT hálózat biztonság gyakorlat |
||
34 521 04 IPARI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
|
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
|
Munkavédelmi alapismeretek |
||
Munkahelyek kialakítása |
||
Munkavégzés személyi feltételei |
||
Munkaeszközök biztonsága |
||
Munkakörnyezeti hatások |
||
Munkavédelmi jogi ismeretek |
||
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
|
Munkajogi alapismeretek |
||
Munkaviszony létesítése |
||
Álláskeresés |
||
Munkanélküliség |
||
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás I. |
|
Nyelvtani rendszerzés 1 |
||
Nyelvtani rendszerezés 2 |
||
Nyelvi készségfejlesztés |
||
Munkavállalói szókincs |
||
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok |
Gépészeti alapozó feladatok |
|
Műszaki dokumentációk |
||
Gépészeti alapmérések |
||
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
||
Fémek alakítása |
||
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata |
||
Műszaki dokumentációk |
||
Gépészeti alapmérések |
||
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
||
Gépészeti alapismeretek |
||
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem |
Munkavédelem |
|
Munkabiztonság |
||
Tűzvédelem |
||
Környezetvédelem |
||
Elsősegélynyújtás gyakorlata |
||
Elsősegélynyújtás alapjai |
||
Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban |
||
Sérülések ellátása |
||
10166-12 Gépészetei kötési feladatok |
Gépészeti kötések alapjai |
|
Hegesztés, forrasztás, ragasztás |
||
Szegecselés, csavarozás |
||
Felületvédelem |
||
Gépészeti kötések készítésének gyakorlata |
||
Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat |
||
Szegecs-, csavarkötések készítése |
||
Felületvédelmi bevonatok készítése |
||
10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések |
Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat |
|
Szakmai anyagismeret |
||
Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok |
||
Mérőeszközök, mérőberendezések |
||
Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata |
||
Roncsolásos anyagvizsgálat |
||
Roncsolásmentes anyagvizsgálat |
||
Mérőeszközök használata |
||
10177-12 Gépelemek szerelési feladatai |
Gépelemek beállítása |
|
Hajtások |
||
Hidraulikus rendszerek |
||
Pneumatikus rendszerek |
||
Mérések és beállítások gyakorlata |
||
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
|
10177-12 Gépelemek szerelési feladatai |
Hajtások szerelése |
|
Hidraulikus rendszerek szerelése |
||
Pneumatikus rendszerek szerelése |
||
10178-12 Ipari gépészműveletek |
Fémmegmunkálások |
|
Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása |
||
Kézi és gépi forgácsolás |
||
Üzembehelyezés elmélete |
||
Üzembehelyezés gyakorlata |
||
Melegüzemi gyakorlat |
||
Kézi és gépi forgácsolási feladatok |
||
Üzembehelyezés |
||
34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem |
Munkavédelem |
Elsősegélynyújtás |
|
Munkabiztonság |
|
Környezetvédelem |
|
Elsősegélynyújtás gyakorlata |
|
Elsősegélynyújtás törések esetén |
|
Elsősegélynyújtás vérzések esetén |
|
Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén |
|
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok |
Gépészeti alapismeretek |
Műszaki dokumentációs ismeretek |
|
Gépészeti mérésismeret |
|
Anyagismeret |
|
Anyagvizsgáló technológiák |
|
Kézi fémmegmunkálási ismeretek |
|
Gépi fémmegmunkálási ismeretek |
|
Szerelési ismeretek |
|
Gépészeti alapozó gyakorlat |
|
Anyagvizsgálatok |
|
Fémek alakítása kézi forgácsolással |
|
Fémek alakítása gépi forgácsolással |
|
Fémek forgács nélküli alakítása |
|
Alapszerelések végzése |
|
10166-12 Gépészeti kötési feladatok |
Gépészeti kötésismeret |
Kötéselmélet |
|
Oldható kötések |
|
Nem oldható kötések |
|
Kötéskészítési gyakorlat |
|
Kötéselőkészítési műveletek |
|
Oldható kötések készítése |
|
Nem oldható kötések készítése |
|
10483-12 Általános vállalkozási feladatok |
Vállalkozási ismeretek |
Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér |
|
Vállalkozás indítása, működtetése |
|
Dokumentumok |
|
A vállalkozás gyakorlata |
|
Marketing tevékenység |
|
Kapcsolattartási gyakorlatok |
|
Dokumentumok kitöltése |
|
10487-12 Karosszérialakatos feladatai |
Karosszérialakatos szakmai ismeret |
Járműismeret |
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10487-12 Karosszérialakatos feladatai |
Javítástechnológiai ismeretek |
Javítások előkészítése |
|
Kisjavítások |
|
Közepes és nagyjavítások |
|
Hegesztési alapismeretek |
|
Hegesztési technológiák |
|
Szerelési technológiák, szerszámok |
|
Utasterek szerelési ismeretei |
|
Elektromos berendezések szerelési ismeretei |
|
Biztonságtechnikai berendezések szerelési ismeretei |
|
Karosszériaszerelési ismeretek |
|
Karosszérialakatos szakmai gyakorlat |
|
Korrózió okozta sérülések javításai |
|
Védőgázos hegesztések |
|
Egyéb hegesztési technológiák |
|
Vázsérülések javításai |
|
Korrodált vagy koccanásos sérülések javításai |
|
Karambolos közepes és nagy sérülések javításai |
|
Speciális anyagú karosszériajavítások |
34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem |
Munkavédelem |
Munkabiztonság |
|
Tűzvédelem |
|
Környezetvédelem |
|
Elsősegélynyújtás gyakorlata |
|
Elsősegélynyújtás alapjai |
|
Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban |
|
Sérülések ellátása |
|
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok |
Gépészeti alapozó feladatok |
Műszaki dokumentációk |
|
Gépészeti alapmérések |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
|
Fémek alakítása |
|
Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata |
|
Műszaki dokumentációk |
|
Gépészeti alapmérések |
|
Anyagismeret, anyagvizsgálat |
|
Gépészeti alapismeretek |
|
10166-12 Gépészeti kötési feladatok |
Gépészeti kötések alapjai |
Hegesztés, forrasztás, ragasztás |
|
Szegecselés, csavarozás |
|
Felületvédelem |
|
Gépészeti kötések készítésének gyakorlata |
|
Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat |
|
Szegecs-, csavarkötés készítése |
|
Felületvédelmi bevonatok készítése |
|
10165-12 Épületlakatos feladatok |
Épületlakatos feladatok |
Általános vállalkozási ismeretek |
|
Épületlakatos szerkezetek |
|
Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei |
|
Épületlakatos feladatok gyakorlata |
|
Munkatervezési feladatok |
|
Munkaszervezési feladatok |
|
Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése |
|
Karbantartás, javítás |
|
10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok |
Magasban végzett lakatos feladatok |
A magasban végzett munka biztonsága |
|
Építészeti rajzi ismeretek |
|
Magasban végzett szerelési folyamatok |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok |
Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata |
A magasban végzett munka biztonsága |
|
Építészeti rajzfeladatok |
|
Magasban végzett szerelések |
|
10168-12 Szerkezetlakatos feladatok |
Szerkezetlakatos feladatok |
Szerkezetlakatos alapismeretek |
|
Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek |
|
Tartószerkezeti ismeretek |
|
Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata |
|
Szerkezetlakatos munkák |
|
Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák |
|
Tartószerkezeti lakatos munkák |
34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás I. |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
10101-12 Építőipari közös tevékenység |
Építőipari alapismeretek |
Szakmai munka- és balesetvédelem |
|
Építési alapismeretek |
|
Munkajogi és vállalkozási ismeretek |
|
Építőipari alapismeretek gyakorlat |
|
Építési alapismeretek |
|
Műszaki rajz |
|
Épületfizika |
|
10275-12 Falazás, vakolás |
Falazás, vakolás |
Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek |
|
Falszerkezetek készítése |
|
Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete |
|
Vakolási ismeretek |
|
Falazás, vakolás gyakorlat |
|
Mérés és kitűzés |
|
Falszerkezetek |
|
Vakolási munkák |
|
10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek |
Beton és vasbeton szerkezetek |
Beton és vasbeton anyagai |
|
Monolit beton és vasbeton szerkezetek |
|
Előregyártott vasbeton szerkezetek |
|
Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok |
|
Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete |
|
Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat |
|
Beton és vasbeton előállítása |
|
Beton és vasbeton szerkezetek készítése |
|
10277-12 Szigetelések |
Víz-, hő- és hangszigetelés |
Vízszigetelés |
|
Hő- és hangszigetelés |
|
Szigetelések gyakorlat |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10277-12 Szigetelések |
Vízszigetelés készítése |
Hő- és hangszigetelés készítése |
|
10276-12 Hidegburkolási feladatok 10276-12 Hidegburkolási feladatok |
Hidegburkolási feladatok |
Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése |
|
Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás |
|
Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás |
|
Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás |
|
Homlokzatburkolatok készítése |
|
Térburkolási ismeretek |
|
Hidegburkolási feladatok gyakorlat |
|
Burkolatok kitűzése |
|
Beltéri burkolatok készítése |
|
Kültéri fal és padlóburkolatok készítése |
|
Térburkolat készítése |
|
10278-12 Vegyes kőműves feladatok |
Vegyes kőműves feladatok |
Nyílászáró szerkezetek |
|
Bontás és átalakítás |
|
Vegyes kőműves feladatok gyakorlat |
|
Nyílászárók beépítése |
|
Bontási és átalakítási munkák |
34 542 06 NŐI SZABÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
|
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II.
|
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11497-12 Foglalkoztatás I.
|
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok |
Ruhaipari anyag- és áruismeret |
Textilipari nyersanyagok |
|
Textíliák, kelmék I |
|
Textíliák, kelmék II |
|
Anyagvizsgálatok gyakorlat |
|
Textilipari nyersanyagok |
|
Textíliák, kelmék |
|
Áruismeret |
|
Anyagvizsgálatok |
|
10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés |
Ruhaipari gyártás-előkészítés |
Gyártás-előkészítés |
|
Szakrajz |
|
Szakrajzi alapismeretek |
|
Alapszerkesztések, modellezések I. |
|
Alapszerkesztések, modellezések II. |
|
Szakrajz gyakorlat |
|
Szabásminta készítése |
|
10115-12 Textiltermékek összeállítása |
Textiltermékek készítése |
Szabásminta használata |
|
Ruhaipari gépek üzemeltetése |
|
Textiltermékek gyártástechnológiája |
|
Textiltermékek készítése gyakorlat |
|
Szabásminta használata |
|
Ruhaipari gépek üzemeltetése |
|
Textiltermék készítése I |
|
Textiltermék készítése II |
|
10118-12 Lakástextíliák készítése |
Lakástextíliák készítése |
Lakástextíliák gyártástechnológiája |
|
Lakástextíliák készítése gyakorlat |
|
Lakástextíliák készítése |
|
Lakástextil-javítószolgáltatás |
|
10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése |
Női ruhák készítése |
Női ruhák modellezése I. |
|
Női ruhák modellezése II. |
|
Női ruhák modellezése III. |
|
Női ruhák modellezése IV. |
|
Női ruha-készítés gyártástechnológiája I. |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése |
Női ruha-készítés gyártástechnológiája II. |
Női ruha-készítés gyártástechnológiája III. |
|
Női ruha-készítés gyártástechnológiája IV. |
|
Női ruhák készítése gyakorlat |
|
Női ruhákmodellezése |
|
Női ruhakészítésgyártástechnológiája |
|
Női ruhákkészítéseI. |
|
Női ruhák készítése II. |
|
Női ruhákkészítése III. |
|
Női ruhákkészítése IV. |
|
Női ruhákkészítése V |
|
Női ruhákkészítése VI. |
|
Női ruhákkészítése VII. |
|
Női ruhákkészítése VIII. |
34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
Munkahelyek kialakítása |
|
Munkavégzés személyi feltételei |
|
Munkaeszközök biztonsága |
|
Munkakörnyezeti hatások |
|
Munkavédelmi jogi ismeretek |
|
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás II. |
Munkajogi alapismeretek |
|
Munkaviszony létesítése |
|
Álláskeresés |
|
Munkanélküliség |
|
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Foglalkoztatás I. |
Nyelvtani rendszerzés 1 |
|
Nyelvtani rendszerezés 2 |
|
Nyelvi készségfejlesztés |
|
Munkavállalói szókincs |
|
10007-12 Informatikai és műszaki alapok |
Műszaki informatika |
Informatikai alapismeretek |
|
Irodai alkalmazások |
|
Számítógépes hálózatok használata |
|
Műszaki ismeretek |
|
Egyenáramú áramkörök |
|
Mágneses tér és váltakozó áram |
|
Szakrajz alapjai |
|
Fémek és ötvözetek |
|
Nemfémes anyagok |
|
Minőségbiztosítás |
|
Műszaki gyakorlatok |
|
Anyagok és szerszámok |
|
Mérések |
|
Mechanikai és villamos kötések |
|
10023-12 Épületvillamossági szerelés |
Épületvillamossági szerelés |
Csatlakozó vezetékek |
|
Épületvillamossági hálózatok, berendezések |
|
Érintésvédelem (Hibavédelem) |
|
Villámvédelem |
|
Épületvillamossági szerelés gyakorlata |
|
Csatlakozó vezetékek |
|
Épületvillamossági hálózatok, berendezések |
|
Érintésvédelem (Hibavédelem) |
|
Villámvédelem |
|
Épületvillamossági mérések gyakorlat |
|
A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése |
|
Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése |
|
Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése |
|
Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása |
|
Vállalkozási ismeretek |
|
Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák |
|
Vállalkozások gazdálkodása |
|
Vállalkozások PR tevékenysége |
|
Ipari elektronika |
|
Elektronikai alapok |
|
Analóg alapáramkörök |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10023-12 Épületvillamossági szerelés |
Digitális alapáramkörök |
Elektrotechnikai számítások |
|
Elektrotechnika |
|
10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések |
Villamosipari anyagismeret |
Villamos vezetékek |
|
Villamos szigetelő-anyagok, műanyagok |
|
Elektronikai alkatrészek |
|
Villamos gépek anyagai |
|
Villamos gépek és berendezések |
|
Villamos forgógépek |
|
Transzformátorok |
|
Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása |
|
Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása |
|
Ipari villamos berendezés szerelése |
|
Villamos műszaki ábrázolás |
|
Villamosipari műszaki dokumentálás |
|
Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata |
|
Villamos forgógépek |
|
Transzformátorok |
|
Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása |
|
Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása |
|
Ipari villamos berendezés szerelése |
|
Villamos gépek és berendezések ellenőrzése |
54 850 01KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS
Szakmai követelmény-modul |
Tantárgyak,témakörök |
|||
11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) |
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv |
|||
témakör 1 |
||||
témakör 2 |
||||
témakör 3 |
||||
témakör 4 |
||||
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek |
Foglalkoztatási alapismeretek |
|||
témakör 1 |
||||
témakör 2 |
||||
témakör 3 |
||||
témakör 4 |
||||
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek |
Munkavédelmi alapismeretek |
|||
témakör 1 |
||||
témakör 2 |
||||
témakör 3 |
||||
témakör 4 |
||||
11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek |
Környezetvédelemi alapismeretek |
|||
Ökológiai alapfogalmak |
||||
A természetvédelem alapjai |
||||
A víz, mint környezeti elem |
||||
A levegő és a talaj, mint környezeti elem |
||||
Települési környezet védelme |
||||
Vízgazdálkodási alapismeretek |
||||
Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás |
||||
Hidrológia-hidraulika |
||||
Vízméréstan |
||||
Geodézia |
||||
Környezettechnikai alapok |
||||
A fizikai eljárások alapelvei. |
||||
Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik |
||||
Biológiai eljárások alapjai |
||||
Műszaki ábrázolás |
||||
Általános rajztechnikai ismeretek |
||||
Laboratóriumi alapgyakorlatok |
||||
Fizikai jellemzők mérése és eszközei |
||||
Oldatkészítés |
||||
Laboratóriumi alapműveletek |
||||
Preparatív feladatok |
||||
Környezetvédelmi gyakorlat |
||||
Környezeti elemek vizsgálata |
||||
Biológiai vizsgálatok |
||||
Elválasztó műveletek |
||||
Környezeti állapot vizsgálata |
||||
Vízgazdálkodási alapgyakorlat |
||||
Geodéziai mérések |
||||
Hidrometeorológiai mérések |
||||
Vízméréstan |
||||
Analitika gyakorlat |
||||
Bevezetés az analitikába |
||||
Redoxi-titrálások |
||||
|
Szakmai követelmény-modul |
Tantárgyak,témakörök |
|
|
|
10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok |
Környezettechnika |
|
|
|
Víz- és levegőtisztaság védelem |
|
||
|
Talajvédelem |
|
||
|
Zaj- és sugárvédelem alapjai |
|
||
|
Hulladékgazdálkodás alapjai |
|
||
|
Környezettechnika gyakorlat |
|
||
|
Szennyvízkezelés kémiai módszerei |
|
||
|
Vízkezelési módok |
|
||
|
Elválasztó műveletek |
|
||
|
Műszeres analitika gyakorlat |
|
||
|
Elektroanalitikai módszerek |
|
||
|
Optikai módszerek |
|
||
|
Környezetvédelmi számítások |
|
||
|
Kémiai számítások |
|
||
|
Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások |
|
||
|
Méretezési számítások |
|
||
|
Humánökológia |
|
||
|
Az emberiség globális problémái |
|
||
|
Környezet-egészségtan, környezettoxikológia |
|
||
|
Fenntartható társadalom |
|
||
|
Környezeti biológia |
|
||
|
Rendszerezés alapjai, növények és állatok |
|
||
|
Környezeti tényezők genetikai hatása |
|
||
|
Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre |
|
||
|
Környezetgazdaságtan |
|
||
|
Technológia és a környezet |
|
||
|
Környezetszennyezés gazdaságtana |
|
||
|
Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás |
|
||
|
Műszaki ismeretek |
|
||
|
Mechanikai ismeretek |
|
||
|
Szállító berendezések |
|
||
|
Áramlástechnikai mérések |
|
||
|
Jogi és szakigazgatási ismeretek |
|
||
|
Jogszabálytan, közigazgatás |
|
||
|
Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek |
|
||
|
10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok |
Környezeti analitika gyakorlat |
|
|
|
Vízvizsgálatok |
|
||
|
Talaj- és hulladékvizsgálatok |
|
||
|
Ügyintéző feladatok |
|
||
|
Önkormányzati igazgatás |
|
||
|
Településkörnyezet |
|
||
|
Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás |
|
||
55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
10875-12 Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek |
Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek |
Ökológia |
|
A természetvédelem szabályozása |
|
A természetvédelmi szakigazgatás |
|
Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat |
|
Ökológia gyakorlat |
|
Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat |
|
10876-12 Természetvédelmi mérések |
Természetvédelmi mérések |
Természetvédelmi mérések gyakorlat |
|
Laboratóriumi mérések, értékelések |
|
Terepi mérések, értékelések |
|
10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken |
Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció |
Természetvédelmi kezelés |
|
Rekultiváció, revitalizáció |
|
Agrár-környezetgazdálkodás |
|
Agrár-környezetgazdálkodási programok |
|
Gazdálkodás a védett területeken |
|
Ökoturisztika |
|
Természetvédelmi kezelés, agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat |
|
Természetvédelmi kezelés gyakorlat |
|
Agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat |
|
Ökoturisztika gyakorlat |
34 523 02SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
|
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság |
Munkavédelmi alapismeretek |
|
témakör 1 |
||
témakör 2 |
||
témakör 3 |
||
témakör 4 |
||
témakör 5 |
||
11499-12 Foglalkoztatás II. |
Foglalkoztatás |
|
témakör 1 |
||
témakör 2 |
||
témakör 3 |
||
témakör 4 |
||
témakör 5 |
||
11497-12 Foglalkoztatás I. |
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv |
|
témakör 1 |
||
témakör 2 |
||
témakör 3 |
||
témakör 4 |
||
10815-12 Információtechnológiai alapok |
Információtechnológiai alapok |
|
Bevezetés a számítógépes architektúrákba |
||
Szoftverismeret |
||
Információtechnológia biztonság alapjai |
||
Információtechnológiai gyakorlat |
||
Számítógép összeszerelése |
||
Telepítés és konfigurálás |
||
Megelőző karbantartás |
||
10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció |
Munkaszervezési ismeretek |
|
Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése |
||
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció |
||
Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás |
||
Munkavégzés projektekben |
||
Pénzügyi, vállalkozási feladatok |
||
Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás |
||
Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás |
||
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése |
||
Munkaszervezés gyakorlat |
||
Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése |
||
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció |
||
Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás |
||
Munkavégzés projektekben |
||
Pénzügyi, vállalkozási feladatok |
||
Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás |
||
Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás |
||
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése |
||
10833-12 Hálózati alapok |
Hálózati ismeretek |
|
Fizikai átviteli jellemzők és módszerek |
||
Közeg-hozzáférési módszerek |
||
Adatkapcsolati protokollok |
||
Lokális hálózatok |
||
Hálózati réteg |
||
A felsőbb rétegek |
||
A TCP/IP protokoll és az Internet |
||
Vezeték nélküli átviteli módok |
||
Hálózati ismeretek gyakorlat |
||
Kábelek és csatlakozók szerelése |
||
Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása |
||
Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével |
||
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
|
10833-12 Hálózati alapok |
SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai |
|
SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre |
||
Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón |
||
Jogosultságok kiosztása hálózatban |
||
Nyomtatás hálózatban |
||
Fájlmegosztás LAN hálózatban |
||
Operációs rendszerek |
||
Számítógépek felépítése |
||
Az operációs rendszerek fejlődése |
||
Felhasználói felületek |
||
Lemezkezelés |
||
Állományok |
||
Alapfogalmak |
||
Folyamat és processzorkezelés |
||
Memóriakezelés |
||
Operációs rendszerek gyakorlat |
||
Macintosh operációs rendszer |
||
Android rendszerek |
||
Linux desktop operációs rendszer |
||
10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás
|
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása |
|
Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök |
||
Számítógépek konfigurálása |
||
Perifériák méretezése, kiválasztása |
||
Számítógép hibák és elhárításuk |
||
Perifériák hibái és elhárításuk |
||
Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk |
||
Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben |
||
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat |
||
Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat |
||
Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése |
||
Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat |
||
Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata |
||
Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk |
||
Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat |
||
34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11500-12 Munkavédelemi alapismeretek |
Munkavédelemi alapismeretek |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek |
Foglalkoztatási alapismeretek |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11497-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv |
Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv |
témakör 1 |
|
témakör 2 |
|
témakör 3 |
|
témakör 4 |
|
11033-12 Család- és háztartásellátás |
Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek |
Élelmiszerismeret, élvezeti cikkek (jellemzők, vásárlás, tárolás) |
|
Táplálkozási alapismeretek |
|
Élelmezés-egészségügyi ismeretek |
|
Konyhatechnikai berendezések, eszközök |
|
Nyersanyag előkészítés, ételkészítési alapműveletek |
|
Ételkészítés ételcsoportok alapján |
|
Terítés és tálalás a háztartásban |
|
Családellátás, - gondozás |
|
Család és háztartás |
|
Gondozás, nevelés a különböző életkori szakaszokban |
|
Egészségügyi alapismeretek |
|
Házi betegápolás |
|
Elsősegélynyújtás |
|
Közösségi családsegítés |
|
Lakókörnyezet kialakítás |
|
Lakáskialakítás és lakberendezés |
|
Lakóépületek környezete, gondozása |
|
Lakásgondozás |
|
Fehérnemű- és ruhaápolás |
|
Lakókörnyezeti munka-, tűz- és környezetvédelem |
|
Család- és háztartásellátási gyakorlat |
|
Konyhai munkák, ételkészítési alapgyakorlatok |
|
Lakókörnyezet gondozási és ruhaápolási gyakorlatok |
|
Ápolási, gondozási gyakorlatok |
|
11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel |
Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek |
Üzemgazdasági alapfogalmak |
|
Vállalkozási alapismeretek |
|
Pénzügyi alapismeretek |
|
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel |
Adózási, bérezési, munkaügyi alapismeretek |
Ügyviteli ismeretek |
|
11035-12 Vendéglátás |
Vendéglátás, idegenforgalom |
Idegenforgalmi alapismeretek |
|
Vendéglátás fogalma, feltételei, fogyasztóvédelem |
|
Vendégfogadási feladatok |
|
Vendéglátási, értékesítési tevékenység szabályozása |
|
Programok, gyermekprogramok szervezése |
|
Kommunikáció, kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés |
|
Marketing tevékenység |
|
11036-12 Napi tevékenységek |
Napi tevékenységek gyakorlata |
Árubeszerzés, élelmiszertárolás, értékesítés |
|
Ételkészítés, terítés, felszolgálás |
|
Speciális étrendi igényeknek megfelelő ételkészítés |
|
Saját termelésű termékek feldolgozása, tartósítása |
|
Takarítás, karbantartás |
|
11037-12 Falusi vendégfogadás |
Falusi vendégfogadás |
Falusi vendégfogadás általános kérdései |
|
Falusi vendégfogadás tárgyi feltételrendszere |
|
Falusi vendégfogadás szabályai |
|
Programszervezés |
|
Hagyományőrzés |
|
Gyermekprogramok szervezése |
|
Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat |
|
Vendéglátás általános gyakorlata |
|
Falusi vendéglátás sajátosságai |
|
Programok, gyermekprogramok szervezése |
|
Családi gazdaság, vendégfogadás, falusi turizmus tanulmányozása |
|
11038-12 Kreatív textilfeldolgozás |
Varrási, kézimunkázási alapismeretek |
Textilipari anyagismeret |
|
Kézimunkák, díszítések |
|
Ruhakészítési alapismeretek |
|
Lakástextíliák |
|
Varrás, kézimunkázás gyakorlat |
|
Varróeszközök, kézi öltések |
|
Hímzés |
|
Varrógép, gépi varrások |
|
Textíliák javítása |
|
Kötény varrása |
|
Szoknyakészítés kész szabásminta használatával |
|
Blúzkészítés kész szabásminta használatával |
|
Kötés, horgolás |
|
Ruhadarabok készítése kész szabásminta használatával |
|
Egyéb kézimunkák |
|
Vizsgaremek készítés |
Szakmai követelménymodul |
Tantárgyak/témakörök |
11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás |
Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás |
Kertművelési, termék feldolgozási alapismeretek |
|
11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás |
Zöldségtermesztés |
Fűszer- és gyógynövények termesztése |
|
Gyümölcstermesztés |
|
Szőlőtermesztés |
|
Dísznövénytermesztés |
|
Állattartás, állati termékfeldolgozás |
|
Állattartási alapismeretek |
|
Baromfitartás |
|
Nyúltartás |
|
Sertéstartás |
|
Lótartás |
|
Szarvasmarha és juhtartás |
|
Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat |
|
Zöldségtermesztés |
|
Fűszer- és gyógynövények termesztése |
|
Gyümölcstermesztés |
|
Szőlőtermesztés |
|
Dísznövénytermesztés |
|
Általános állattartás, higiénia |
|
Takarmányozás |
|
Baromfi- és nyúltartás |
|
Hobbiállatok gondozása |
|
Sertéstartás |
|
Lótartás |
|
Szarvasmarha és juhtartás |
A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.)
A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjét az iskolai szülői szervezet a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.)
A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium házirendjével az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.
(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)
A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumházirendjét a nevelőtestület
a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
Kelt:
.................................................
igazgató
2018. június 15.